Napi evangélium

Mesterem szeretlek téged, bízom is benned, de van valami amit nem értek! Szavadra körülnéztem és valóban azt látom, hogy sokan, nagyon sokan olyanok, mint a pásztor nélküli juhok! Aztán odamegyek hozzájuk és próbálom őket szeretni, vigasztalni, bátorítani, részben sikerül is, de egy idő után kiderül, hogy biza nem is mind bárányok, hanem jócskán van köztük farkas is, de mérges kígyó is. Igen Uram, te küldesz az emberek közé, én oda is mentem bizalommal, megfogtam a kezüket, a Te gyógyító szép szavaiddal szóltam hozzájuk, de lásd többen belém marnak, jószándékú segítségemmel visszaélnek, fuldokolva, vergődve keményen orrba vágnak, mélybe rántanak!

Azzal a századik báránnyal is baj van Uram, mert bár elvesztek, szemmel láthatóan nagy bajban vannak és én kicsinységem tudatában, naivan a te szavadra próbálom keresni őket, de aztán kiderül, hogy egyáltalán nem bárányok, és nem is érzik magukat elveszettnek! A végén még az is kiderül, hogy arra végképp nem vágynak, hogy én vagy bárki más megmentse őket, sőt ők akarnak megmenteni engem, a "naiv kis gyermeket"!

Mesterem csodállak téged, ahogyan nagycsütörtökön lehajolsz egymás után a tanítványaid lábához! Letérdelsz Júdás előtt is, hogy megmosd alázattal az ő lábát, holott jól hallod, hogy már ott zörög a harminc ezüstpénz a zsebében, mit a te fejedért kapott!!! Csodálom azt a gyöngéd jóságot, mellyel a beléd maró Júdásnak is adsz saját kezeddel a finom ünnepi vacsorából! Szeretném megtanulni azt a végtelen türelmet, alázatot, a szeretet végső győzelmébe vetett hitet, mellyel árulódhoz fordultál az Olajfák hegyén, s hagytad, hogy megcsókoljon, majd ott, a téged megragadó katonák között is szelíden barátodnak nevezted őt!

Ferenc pápa arra bíztat, hogy menjünk, mint pásztorok a juhaink közé! Uram, el is indultam legfőbb pásztorunk kérésére, de ezeknek a juhoknak a bűze sokszor orrfacsaró, akarva, akaratlanul bemocskolódunk ha köztük forgunk, s így lehet, hogy a politikailag oly szolid és korrekt társadalom ki fog zárni magából!

Mardosó kérdések!! Tudom, Te már kétezer évvel ezelőtt válaszoltál ezekre a kérdésekre: "Jézus mindenkihez szólt: Ha valaki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét minden nap, és kövessen engem. És aki nem hordozza keresztjét és nem jön utánam, nem lehet az én tanítványom." Lk 9,23

Őszinte vagyok, sokszor sajnálom magamat, de tovább nem rinyálok Uram, hanem vállalom keresztemet és

követlek csapzottan, az enyéim bűzét, mocskát vállalva, ha kell a Golgotára!

Gyermeki bizalommal, 

Csaba t.

Abban az időben az apostolok visszatértek Jézushoz, és beszámoltak mindarról, amit tettek és tanítottak. Ő így szólt hozzájuk: „Gyertek ti is, (menjünk) a pusztaságba egy magányos helyre, hogy pihenjetek egy kicsit!” Mert olyan nagy jövés-menés volt körülöttük, hogy még evésre sem maradt idejük. Bárkába szálltak tehát, és elmentek egy elhagyatott helyre, hogy magukban legyenek. De sokan látták, amikor elmentek, és sokan megtudták. Erre minden városból gyalog odasiettek, és megelőzték őket. Amikor Jézus kiszállt és látta a nagy tömeget, megesett rajtuk a szíve. Olyanok voltak, mint a pásztor nélküli juhok. Ezért tanítani kezdte őket sok mindenre.

Mk 6,30-34