Évtizedek óta az erdélyi épített örökség nagy része folyamatosan nagypéntekben él, és nem látszik a húsvéti pirkadás sehol! Végtelenül szomorú a Szilágy megyéből érkező hír, de valóban így van, pusztulnak a műemlékek felénk is hosszan a Maros partján, lent Hátszeg vidékén, akárcsak Erdély egész területén! A kivetett adók ezt a folyamatot fel fogják gyorsítani! A tulajdonosok, már ahol egyáltalán vannak jó gazdák, nem képesek előteremteni az állagmegóvásra a pénzt, nem beszélve az idei évtől önkényesen kivetett adókról! A tisztázatlan tulajdonviszonyok miatt eladni nem tudják, vevők amúgy sincsenek ilyen épületekre, és így sorsukra fogják hagyni a múltunk néma tanúit!

Sok tulajdonos akár 50-100 évre is ingyen oda adná, vagy akár Isten nevében el is ajándékozná, ha lenne nagylelkű örökbefogadó! Egyebet nem tehetek, kérlek, hogy imádkozzunk, hogy Isten küldjön nagylelkű embereket, kik az árva pusztuló műemlékeinket nagylelkűen örökbe fogadják!
Nagypénteki szomorú szívvel,

Csaba t.

A kulturális tárca jelenlegi vezetője azzal magyarázza, hogy a kormány nem siet a Szilágy megyei, magyar vonatkozású kastélyok és kúriák megmentésére, hogy nem ők a tulajdonosok.

A PSD színeiben megválasztott Gheorghe Pop Szilágy megyei szenátor a kulturális minisztériumhoz fordult a Szilágyságban található kastélyok és kúriák ügyében. Azt kérdezte: szándékában áll-e a kormánynak az enyészet martalékává váló épületek megmentése. Ioan Vulpescu, a tárca jelenlegi vezetője nem szolgált jó hírrel az épített örökségüket féltő Szilágy megyeieknek. A szenátus honlapján közzé tett válaszában azt írta, hogy a kulturális minisztérium országos restaurálási programja keretében csak az állami vagy köztulajdonban lévő ingatlanok renoválására fordítanak pénzt. Felhívta a figyelmet, hogy a Szilágy megyei kastélyok a helyi önkormányzatok, egyházak vagy magánszemélyek tulajdonában áll.

Az egyik leginkább veszélyeztetett az ördögkúti Bay-kastély, mely az önkormányzat tulajdonában áll – akárcsak a drági Wesselényi–Bethlen-kastély. Ez utóbbi az 1990-es évek óta nincs használatban. Hajdan erődített vár volt, melyet Wesselényi Ferenc építetett át kastéllyá 1810-ben. Falán még ma is látható a Bethlen család címere. Az államosítás után a termelőszövetkezet irodái kaptak benne helyet, lakások voltak benne, de senki nem javított rajta. Az épület jobb szárnya egy ideig kultúrházként működött.

Váralmáson már csak a romjai tekinthetők meg az egykori Csáky kastélynak, mely magánkézben van. A kalotaszegi település másik nevezetessége falu feletti dombtetőn magasodó egykori Almási várnak az öregtornya.
Az 1766-ban épült csákigorbói Haller-kastély túlélte a kommunizmus éveit, viszont a gazdátlan épületet gyorsan szétszedték az építőanyag miatt. A külön templommal is rendelkező kastélyból mindössze egy beomlott tetejű kápolna és annak tornya, a kút és a címeres kapubejárat maradt meg.

Egy magánvállalkozás a tulajdonosa a szurdoki Jósika-kastélynak, mely első magyar regényírónk, Jósika Miklós kastélya és kápolnája volt. Ebben a kastélyban több regénye is született, köztük a legismertebb az Abafi is.
A kommunizmus idején az épületben traktorjavító-műhelyt rendeztek be.

A szilágynagyfalusi Bánffy-kastély a református egyházhoz tartozik. A Bánffy család a XV században telepedik le és építi fel rezidenciáját Szilágynagyfaluban. Ennek helyén állt Bánffy Albert emeletes kastélya, mely 1859-ben tűzvészben megrongálódik. A jelenleg ott álló kastélyt 1925-ben építették fel. Az épületben az államosítás után orvosi rendelő működött, majd sérült gyermekek otthonát alakítottak ki benne.

www.foter.ro