Dr. Jakab Antal néhai gyulafehérvári megyéspüspök születése századik évfordulójának méltó megünneplésére készülnek szülôfalujában, a Gyergyóújfaluhoz tartozó Kilyénfalván.
A 2009. március 13-án sorra kerülô ünnepséget a budapesti Határtalanul Alapítvány, a gyergyócsomafalvi Borsos Miklós Mûvészetéért Alapítvány, a Kilyénfalvi Római Katolikus Plébánia, valamint Gyergyóújfalu Község Önkormányzata szervezi.
Elképzelésük szerint a délelőtti ünnepi szentmisét követően a kilyénfalvi templomkertben lepleznék le Jakab Antal mellszobrát, Dóczi András szobrászművész alkotását. Ezenkívül a Kilyénfalvi Római Katolikus Népiskola Könyvtárában Jakab Antal Emlékkiállítást nyitnak, valamint a helyi kultúrotthonban a püspök életéről szóló könyvet, a budapesti Kairosz kiadványát mutatják be. A szervezők szívesen fogadják mindazok támogatását, akik a szobor költségeihez szeretnének hozzájárulni. Az adományokat „Jakab Antal mellszobrára” jelöléssel a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány bankszámlaszámára várják: lejben a RO80BRDE210 SV01376302100 vagy dollárban a RO13BRDE210SV10559662100 számlákra.
Dr. Jakab Antal életéről
Jakab Antal gyulafehérvári püspök 1909. március 13-án született Kilyénfalván, többgyermekes családból származik. Elemi iskoláit helyben, középiskoláit Gyergyószentmiklóson, teológiai tanulmányait pedig a gyulafehérvári Hittudományi Főiskolán végezte. Majláth Gusztáv Károly püspök 1934. június 29-én szentelte áldozópappá. Gyergyóditróban volt káplán, onnan Kolozsvárra került Márton Áron főesperes-plébános mellé, aki látva tehetségét, 1937-ben Rómába küldte, hogy egyházjogot tanuljon. A római Lateráni Egyetemről jogi doktorátussal hazatérve az egyházmegye kettéosztottsága idején Jakab Antal a Kolozsvári Püspöki Helytartóságra került titkárként Sándor Imre helytartó mellé.
1945-ben Gyulafehérváron ő a teológia vice rektora és egyházjog professzora. Tudjuk, hogy amikor Márton Áront elhurcolták, titokban a hűséges papok közül olyan vezetőket nevezett ki, akik továbbra is az ő akaratának engedelmeskedtek, így a börtönből is tudta irányítani a kommunista rezsim által üldözött egyházát. Elsőként Jakab Antalt nevezte ki titkos ordináriusának vagyis püspök-helyettesének. Akkor már világos volt, hogy Bukarest nem őt, hanem a hatalmat kiszolgálókat akarja vezetőnek. Jakab Antal is számíthatott letartóztatására, ami nem is késett sokáig. 1951. augusztus 24-én őt is elfogták. Elhurcolása után sokat verték, majd a felsőbányai ólombányában kényszermunkára ítélték, Ambrus József karcfalvi plébánossal és dr. Dávid Lászlóval együtt. Az egyik bányaomlás alkalmával a csodával határos módon menekültek meg. Jakab Antalt innen a Duna-csatornához hurcolták. A kommunisták börtönében összesen 13 évet raboskodott, átszenvedte a poklok poklát.
Szabadulása után nem pasztorálhatott, így többnyire szülőfalujában segített rokonainak a mezei munkában. Később az állami hatóság mégis megengedte, jobban mondva megtűrte, hogy Görgényszentimrén, majd 1964-től Búzásbesenyőn lelkipásztorkodhasson. Az 1960-as évek közepén Márton Áron visszavitte Gyulafehérvárra, hogy ott tanárként működjön, és Búzásbesenyőről hetente utazott a püspöki városba tanítani. Egyházjogi és erkölcsteológiai tanári katedráját 1968-ban nyerhette vissza, ekkor kapta meg ugyanis a gyulafehérvári tartózkodási engedélyt. 1971. december 23-án VI. Pál pápa utódlási joggal, astigii c. püspök néven kinevezte Márton Áron segédpüspökének. A román állam nem engedte meg, hogy Gyulafehérváron szenteljék, ezért VI. Pál pápa a római Szent Péter Bazilikában szentelte püspökké 1972. február 13-án.
Jakab Antal 1980. április 2-ig (Márton Áron nyugdíjba vonulásáig) volt gyulafehérvári segédpüspök, ettől kezdve 1990. március 14-ei visszavonulásáig megyéspüspökként vette vállaira az egyházmegye kormányzásának nehéz terhét. Nehéz teher volt, mert állandó küzdelemmel járt, hogy a következetes elnyomással szemben megvédje az egyház jogait. Súlyos lelkiismereti kérdés volt számára, hogy helytálljon ebben a szorongatott helyzetben. Jakab Antal 1993. május 5-én halt meg súlyos májrákban, az egykori püspök a gyulafehérvári székesegyház kriptájában nyugszik. Forrás: Incze Dénes esperes, szentszéki tanácsos: Erdély Katolikus Nagyjai (2003 Tipographic Kft. Csíkszereda)
Szőcs Lóránt
