A vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor a Szentatya aggodalommal szólt a nacionalizmus erősödéséről, amely ősi félelmeket ébreszt szerte a világon.
Határozottan felszólított mindenkit, hogy utasítsa vissza az erőszakot, és megfelelő eszközökkel építse a békét. Valamennnyi ország alakítson ki őszinte és termékeny kapcsolatokat, hogy a jelen és a jövő nemzedékei számára biztosítsa az egyetértés, valamint az erkölcsi és polgári fejlődés időszakát. A pápa szavai nagy visszhangot váltottak ki világszerte. A Vatikáni Rádió felkérésére Agostino Giovagnoli professzor, a Milánói Katolikus Egyetem jelenkori történeti tanszékének tanára elemezte a helyzetet:
"Történelmi szempontból nézve tagadhatatlan súllyal esik latba a XX. század tapasztalata, amelyre maga a pápa is utalt: vagyis azok a károk és súlyos veszélyek, amelyeket a nacionalizmus volt képes okozni Európának, s amelyek váratlanul újra előtűnni látszanak a XXI. század elején".
Mi áll e mögött? Visszatérünk a múltba, netán egy új hidegháború küszöbén állunk?
Giovagnoli professzor szerint a történelemben valószínűtlenek a múltba való visszatérések. "A veszély viszont kétségtelenül súlyos. Mindazonáltal hidegháborúról beszélni félrevezető: világos, hogy növekszik a feszültség - a pápa is ezt a szót használja -, és ez destabilizálóan hat Európa és a világ békéjére. A Kaukázusban nagyon ősi problémákról van szó, a nacionalista veszély régóta jellemzi a térséget, akárcsak a Balkánt. Az igazi gond akkor áll elő, amikor hirtelen megváltozik a kialakult egyensúly, például külső beavatkozás miatt, ami aztán hirtelen fellobbantja a feszültséget. És ahogyan a pápa mondja, le kell küzdenünk a pesszimizmust, és növelni a bizalmat, hogy tárgyalásos úton haladjunk előre."
XVI. Benedek óva int attól, hogy az új helyzeteket a régi módszerekkel próbáljuk megoldani. Ismételten a nemzetközi diplomácia figyelmébe ajánlja a jog erejét és az egyenrangú tárgyalásokat. Milyen értéke lehet ma ezeknek az alapelveknek a kialakult válságban? - rádiónk munkatársának kérdésére a milánói történész így válaszolt:
"Azt hiszem, nagyon is helyénvaló ezekre az alapelvekre hivatkozni. A diplomácia rosszul reagált a kaukázusi válságra: vagy ideológiai szimpátia alapján, vagy igencsak vitatható geopolitikai szempontoktól vezérelve. Amikor a pápa békéről, az emberi család egységéről és nemzetekről beszél, akkor nem csupán elvi kijelentéseket tesz. Olyan magasröptű célok ezek, amelyeket sajnos a diplomácia világa elveszíteni látszik a mindennapokban, és ezért félő, hogy tovább fokozza a feszültséget."
XVI. Benedek pápa optimizmusra szólít föl minket. Sok nemzetközi megfigyelő azonban borúlátó bolygónk békéjét illetően. Agostino Giovagnoli professzor, a Milánói Katolikus Egyetem jelenkori történeti tanszékének tanára szerint azonban a pápa realista és éppen ezért szólít a pesszimizmus leküzdésére. A háborúval ugyanis - mert ennek a rémképét járjuk körül - minden elveszik, ahogy azt XII. Piusz pápa mondta. Az optimizmus tehát tudatos választás, de egyben realista válasz is az előttünk álló problémákra.
