Meg kell térnünk a béke terveihez

Meg kell térnünk a béke terveihez, letenni mindenfajta fegyvert, és elkötelezni magunkat egy emberhez méltóbb világ építésére - mondta XVI. Benedek Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén

XVI. Benedek Újévkor, Szűz Mária, Isten Anyja ünnepén, délelőtt 10 órai kezdettel szentmisét mutatott be a Szent Péter bazilikában. Az ünnep vigíliáján, 31-én este hat órai kezdettel pedig a vesperást vezette, amelynek végén szentségkitétel után év végi hálaadásként a kórus és a hívősereg elénekelte a Te Deum-ot. A Szentatya mindkét alkalommal homíliát mondott, amelyeket most ismertetünk.
A pápa újévkor, Mária Istenanyasága ünnepén és a béke-világnap alkalmával az ünnepi mise olvasmányaihoz fűzte elmélkedését. Az első olvasmány a Számok könyve 6. fejezetéből a híres „ároni áldás”: „Áldjon meg az Úr és oltalmazzon! Ragyogtassa rád arcát az Úr, s legyen hozzád jóságos! Fordítsa feléd arcát az Úr, és adjon neked békét!” A Szentatya a Biblia szavaival kívánt áldást és békét a jelenlevőknek és mindazoknak, akik a rádión és televízión keresztül követték a szertartást szerte a világon.
A bibliai elbeszéléseket úgy olvashatjuk, mint Isten arcának fokozatos leleplezését, mígnem Isten teljesen feltárja magát Jézus Krisztusban. „Amikor elérkezett az idők teljessége, Isten elküldte Fiát, aki asszonytól született, alávetette magát a (mózesi) törvénynek, hogy felszabadítson minket a törvény alól…” – olvassuk a Galata-levélben, a második olvasmányban. Isten arca emberi arcot vett fel, megláttatta magát Szűz Mária Fiában, akit ezért az „Isten Anyja” címmel tisztelünk. Ő, aki szívében őrizte az istenanyaság titkát, az első volt, aki megláthatta az emberré lett Isten arcát méhe picinyke gyümölcsében.
A bizánci hagyományban Szűz Mária ikonjai között van egy, a „gyengédség” ikonja, amely a gyermek Jézust úgy ábrázolja, hogy arcát Mária arcához érinti. A Gyermek nézi Anyját, és ő minket néz, mintegy visszatükrözve azok felé, akik nézik és imádkoznak, Isten gyengédségét, amely az égből Beléje szállt, és megtestesült abban az emberfiában, akit karjaiban tart. Ebben az ikonban szemlélhetünk valamit Istenből: az ő kimondhatatlan szeretetét, amely arra indította, hogy „egyszülött Fiát adja értünk” (Jn 3,16). De ugyanez az ikon mutatja nekünk Máriában az Egyház arcát is, amely tükrözi ránk és a világra Krisztus fényét, az Egyházét, amely révén eljut minden emberhez az örömhír. „Nem vagy többé szolga, hanem fiú”, amint a Galata-levélben (4,7) olvastuk.
Ez az elmélkedés elvezet bennünket a békéhez, - folytatta a Szentatya. Mert ha a másik ember arcát látva – bőrszínre, nemzetiségre, nyelvre, vallásra való tekintet nélkül – felismerjük benne tisztelettel a személyt, az ember végtelen titkát. De csak ha Istent bírjuk szívünkben, akkor tudjuk a másikban, a hozzánk hasonlóban felismerni az Isten jelenlétét. Látásmódunk lényegében Isten Lelkének bennünk lakásától függ. Minél inkább Isten lakik bennünk, annál inkább érzékenyek leszünk arra a jelenlétre, amely körülvesz bennünket: minden teremtményben, főleg más emberekben, bármennyire is eltorzította arcukat az élet keménysége és a rossz. Hogy tehát elismerjük és tiszteljük egymásban a testvért, szükségünk van arra, hogy a közös Atyára hivatkozzunk, aki mindannyiunkat szeret korlátaink és tévedéseink ellenére.
A pápa itt a gyermekek arcáról szólt, akik gyengédséget és örömet keltenek bennünk ártatlanságukkal és testvériségükkel, amikor együtt játszanak, spontán módon ugyanúgy viselkednek és mintegy Isten világra vetett tekintetének tükrei. Miért is oltjuk ki mosolyukat, miért mérgezzük szívüket? Sajnos, a Gyengédség ikonjának tragikus ellentétét látjuk annyi gyermekben és anyjukban. Háborúk és erőszak áldozatai, hazájukból elűzöttek, kényszerűségből menekültek. Arcuk beesett az éhezéstől és a betegségtől, a fájdalom és a kétségbeesés eltorzította arcukat. Az ártatlanok arca csendes felszólítás felelősségünkre. Az ő törékeny állapotukkal szemben összeomlanak a háború és az erőszak hamis igazolásai. Egyszerűen meg kell térnünk a béke terveihez, letenni mindenfajta fegyvert, és elkötelezni magunkat egy emberhez méltóbb világ építésére.Homíliája utolsó részében a pápa emlékeztetett a béke 43. világnapjára írt, dec. 8-án közzétett üzenetére: „Ha békére törekszel, védd a teremtett világot.” Ezt az üzenetet annakidején ismertettük, adásunkban most majd idézünk belőle néhány részletet.
Vatikáni Rádió