A hit átadása nem információk továbbítása. Kereszténynek lenni azt jelenti, hogy termékenyek vagyunk a hit közvetítésében, oly módon, ahogy „az Egyház anya”, és „megszüli a gyermekeit a hitben” – hangzott el a pápa homíliájában május 3-án, a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott szentmisén.
Homíliája kezdetén a Szentatya az egymást követő, egymásba fonódó nemzedékek szerepéről – unokáktól a nagyszülőkig – szólt, akiket a „szeretet illata vesz körül”.
Nemcsak szavak kellenek a hitre neveléshez, hanem simogatás, gyengédség, sőt a saját nyelvünkön való beszéd – hangsúlyozta a pápa, majd szólt a családi betegápolók jelentős szerepéről is a hit átadásában, akik „második anyaként” vannak jelen a családban. Külföldiek, vagy sem, mindegy, a lényeg, hogy egyre többen vannak azok, akik átadják, gondosan közvetítik a hitet, és segítik gyarapodását.
A hit átadásának legfontosabb eleme a szeretet – szögezte le a Szentatya. – Ez után jön másodikként a tanúságtétel. A tanúságtétel nem prozelitizmus, annál sokkal nagyobb dolog. Nem azt jelenti, hogy embereket keresünk egy futballcsapat vagy egy kulturális kör számára. Ez rendben van, de a hit esetében nem működik. Jól mondja XVI. Benedek: „Az Egyház nem prozelitizmus, hanem vonzás révén gyarapodik.” A hitet így adják át, vonzással, vagyis tanúságtétellel. A tanúságtétel kíváncsiságot kelt a másik ember szívében: ezt a kíváncsiságot pedig a Szentlélek elkezdi munkálni az ember bensőjében.
Az Egyház tehát vonzás, vonzerő révén gyarapszik. A hit átadása tanúságtétellel történik, melynek legvégső formája a vértanúság. Amikor megmutatkozik egy életnek a benső összefüggése, kíváncsiságot ébreszt: „Ez az ember miért él így? Miért áll mások szolgálatába?” Ez a kíváncsiság az a mag, amit a Szentlélek aztán termőre fordít. A hit átadása igazzá tesz bennünket, ugyanakkor másokat is igazzá teszünk általa – zárta csütörtök reggeli homíliáját Ferenc pápa.