Későközépkori adatot tartalmazó feliratot tártak fel a csíkszentléleki katolikus templomban: az egyházi építkezések esetében a második konkrét dátum került elő a Csíki-medencéből, amely a későközépkori fázist datálja, a csíkrákosi mellett. Kósa Béla művészettörténész, falkutató, a Csíki Székely Múzeum munkatársa számolt be portálunknak e jelentős feltárásról. 

A középkori csíkszentléleki katolikus templomban néhány évvel ezelőtt végeztek falkutatást, és akkor azonosítottak be a déli főbejárat fölött, a déli előcsarnok padlásán – viszonylag nehezen megközelíthető helyen – egy olyan pár négyzetméteres felületet, amely épp a később hozzáépülő tető miatt védve maradt a javításoktól az utóbbi százötven évben. „Korábban nem volt mindig szokás a vakolatoknak az eltávolítása és új vakolatnak a felhúzása, úgyhogy ezen a felületen a korábbi rétegek szerencsésen megmaradtak. Többek között, közvetlenül a bejárat fölött, mintegy három négyzetméteres felületen egy középkori falkép rendkívül kopott felületét sikerült azonosítani, és afölött enyhén keletre tőle két meszelésrétegre egymás fölé helyezve vöröses színű feliratokat.

Ezeknek viszonylag gyenge volt a megtartása, és ezért kért az egyház Hargita Megye Tanácsától támogatást, hogy ennek a tanulmányozását, illetve részleges feltárását megtehessük” – magyarázta Kósa Béla, akinek Lázár Levente falképrestaurátorral, a Csíki Székely Múzeum munkatársával együtt sikerült a feliratot feltárnia. A felirat két évszámot tartalmaz, az első egy 1500-as évszám. A második az 1733-as, amikor a szöveg készült, és a templomot renoválták. A szövegben hivatkoznak arra, hogy az 1500-as évszám beljebb vagy lejjebb (nem lehet pontosan kiolvasni) látható, és hogy akkor magasították meg a templomot. 

„Erről szól a szöveg. Nevek nincsenek benne, csak két évszám. Feltételezzük, hogy ez az 1500-as felirat, amit ők még láttak, pont az a réteg, amire rámeszeltek, és ráírták az újabb feliratot 1733-ban. Ezért is örökítik meg, ezért hivatkoznak rá. 1733-ban egy javítás történt a templomon, akkor került fel ez a szöveg, majd aztán később megépült a mostani déli előcsarnok és annak a teteje, és a tető eltakarja ezt. Bár már korábban egy külső javításkor ezt az egészet levakolták és lemeszelték. Ezt kellett mi részlegesen letisztítsuk” – avatott be a részletekbe a szakember.  Rámutatott, ez azért is érdekes, mert a Csíki-medencében nincs túlságosan sok vagy pontosan datálható középkori templomépítkezés. Az már tudott, hogy az Árpád-kor végén vagy a 14. században megépül több templom, amelyeken a középkorban kisebb-nagyobb átalakításokat végeztek. Több helyen is elbontották a régi szentélyeket, és nagyobbakat építettek helyettük. A nagyobb szentélyekhez hozzámagasították a kisebb hajót is, azaz a kisebb templomból egy nagyobb templomot hoztak létre úgy, hogy a hajót esetleg magasították, a szentélyt pedig kicserélték. Ilyen bővítésről Csíkrákosról van egy építési adatunk és nevünk is, 1507-ből, amely Zabja Péterhez köthető.

„A minták, formanyelv alapján úgy sejtjük, hogy több helyen is ezek az átalakítások az 1400-as évek végén, az 1500-as évek elején lehettek, akkor, amikor szinte minden egyes településen egy-egy helyi család annyira megerősödött anyagilag és rangban, hogy ők már megengedhették maguknak azt, hogy a templomot részben átépítették. És talán azért a szentélyt építették át, mert ezek a családok már külön akartak ülni a gyülekezet többi tagjától, és a szentélyben helyezték el a stallumjaikat úgy, ahogy máshol is a nemesek vagy a gyülekezet fenntartói ebben az időben tették.” Például egy ilyen, feltehetőleg a Becz családhoz köthető ülőpad, stallum maradt meg a csíkkozmási templomban is. Nagyjából erre a korra tehető több szentélynek is az átépítése, többek között a delnei Szent János templomnak vagy feltételezhetően a csíkmindszenti templomnak. De ez általános jelenség a környéken, csak ezidáig nem igazán tudták dátumhoz kötni ezeket. 

„Szentléleken az a szerencsés, hogy most már pontosan tudjuk a dátumot, hogy ez 1500-ban történt, és feltételezhetjük, hogy ahhoz a Czakó családhoz lehet köze, amely tíz esztendővel később az oltárt készíttette, illetve rá egy évre a harangot öntette ugyanezen a településen. Tudjuk azt, hogy a Czakó család címerével ellátott szárnyas oltár 1510-ben készült, és 1511-ben harangot is öntettek. Valószínű, hogy ahogy ez a család rangban előrelépett, anyagilag megerősödött, úgy a templomát elkezdte építeni, szépíteni, gazdagítani, és ennek az eredménye a szentélyátépítés, majd az oltárkészítés és a harangöntetés. Eddig tudtunk két adatot erről a családról, most már van egy harmadik, amely nem csak a berendezéshez, hanem a templomépítéshez is kötődik” – hangsúlyozta a falkutató. A mostani kutatás eredménye nem csak a településre nézve fontos tehát, hanem az egész Csíki-medencére nézve is. Kósa Béla elmondta, a levéltári forrásokból, valamint az építészeti elemekből – elsősorban az egyházi építkezéseknél – érzékelhető, hogy az 1400-as évek végén, az 1500-as évek elején valami történt, ezen családok tagjai egyre sűrűbben szerepelnek az iratokban. Az építkezéseknek a formanyelve, az ablakok, ajtók mintája, formája, a boltozatoknak a kiképzése arra utal, hogy valamikor abban a korban történtek ezek az átépítések, és ehhez van most egy újabb évszám, egy újabb adalék. Az egyházi építkezések esetében a csíkrákosi után ez a második konkrét dátum a Csíki-medencéből, amely ezt a későközépkori fázist datálja.

www.liget.ro

Fotó: Kósa Béla