A Mária-tisztelet csupán a késő középkor találmánya, nem igaz? Gondold ezt újra!
Amellett, hogy milyen jelentőséget tulajdonítanak a Szűzanyának az újszövetségi evangéliumok, az ún. "mariológiai" tanítások Mária egyedülállóan fontos szerepéről a megváltásban egészen a második század elejéig vezethetők vissza.
A legkorábbról ismert imádság, ami a Szűzanyához szól, a történeti forrásokkal a Kr.u. 250 körüli évekig vezethető vissza. Ez a híres Sub tuum, amit sokan az "Oltalmad alá futunk" kezdetű énekből ismerünk.
Az imádság szövege magyarul:
Oltalmad alá futunk,
Istennek szent Szülője,
könyörgésünket meg ne vesd
szükségünk idején.
Hanem oltalmazz meg minket
minden veszedelemtől,
ó dicsőséges és áldott Szűz.
Az eredetileg görögül írt imát a III. században a kopt (ortodox) karácsonyi liturgiában mondták. Ma a kopt, a bizánci, az ambrózián, és a latin liturgiákban is szerepel.
Fontos megjegyezni, hogy a Kr.u. 250 körüli dátum csupán az, ameddig ez az ima a forrásokkal visszavezethető. Ez tehát nem jelenti azt, hogy ez az ima korábban nem létezett, ahogy azt sem, hogy Mária kiemelt tisztelete ne létezett volna már ennél korábban is. Azt viszont valóban jelenti, hogy a Mária-tisztelet legalább Kr.u. 250-től már létezett az Egyházban!
Lényeges az is, hogy a Kr.u. 250-es dátummal a Mária-tisztelet már két évtizeddel Konstantin császár születése előtt kimutatható az Egyházban - Konstantin ugyanis 272-ben született, és csak 306-ban lett császár. Ez ellentmond tehát annak a tévtanításnak, hogy Mária tisztelete csupán annak köszönhető, hogy Konstantin császár pogány elemeket és gyakorlatokat olvasztott az Egyházba.
Mária kiemelt tisztelete egyértelműen visszavezethető a korai Egyházig. Ne féljünk tehát a nehéz időkben a Miasszonyunkhoz, az Urunk és Megváltónk Jézus Krisztus Édesanyjához fordulni segítségért!