Csütörtökön ünnepli a katolikus egyház a legfontosabb Mária-ünnepet, Nagyboldogasszony napját, vagyis Szűz Mária mennybevételét.

Az ünnep alkalmából Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek délelőtt fél 11-kor az esztergomi bazilikában mutat be szentmisét – tájékoztatta Tóth János Csaba, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye sajtóreferense az MTI-t.

A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia sajtószolgálata MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta: az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint Jézus Krisztus „röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe” édesanyja, Mária holttestét.

Jeruzsálemben az 5. században már megemlékeztek az ünnepről, amelyet Dormitio sanctae Mariaenek, azaz „a Szentséges Szűz elszenderülésének” neveztek. A 6. században egész Keleten elterjedt az ünnep. Róma a 7. században vette át, és a 8. századtól kezdve Assumptio beatae Mariaenek, azaz a Boldogságos Szűz mennybevételének nevezték.

XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén hirdette ki hittételként, hogy a „Boldogságos Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe” – írták.

Hozzátették: az ünnepet Szent István király olyan fontosnak tartotta, hogy ezen a napon ajánlotta Magyarországot a Szűzanya oltalmába. Ezért nevezik Szűz Máriát Magyarország égi pártfogójának, vagyis Patrona Hungariaenek. Szent István 1038-ban éppen Nagyboldogasszony napján hunyt el.

Nagyboldogasszony napja kötelező ünnep, vagyis a katolikus hívőknek ezen a napon kötelező szentmisén részt venniük.

www.hirado.hu

Nagyboldogasszony ünnepére készülve 

Augusztus 15-e a Szűzanya mennybevételének, magyar nyelvterületen Nagyboldogasszony vagy Nagyasszony napja, egyben Magyarországnak Mária oltalmába ajánlásának emlékünnepe. Nagyboldogasszony ünnepén Sikaszó új templomában is búcsút ülnek. 

Legrégebbi elnevezése dormitio, azaz elalvás, vagy pausatio, elpihenés: az Istenanya elszenderülésének, halálának a napja. I. Gelasius pápa (492–96) szertartáskönyve felemeltetésként említi. Az eseménynek a középkorban jelentős kultusza volt, amely máig visszatükröződik a paraliturgikus cselekedetekben, az egyházi művészetekben, a kódexirodalomban és a vallásos népkönyvekben. A krónikás hagyomány Szent Gellért püspök érdemeként tudja, hogy a Boldogasszony nevet kapta. 

Mindkét legenda úgy említi: „a magyar nemzet ki nem ejti, hanem csak Úrnőnek mondja, hisz Pannóniát a Boldogságos Szűz családjának nevezte Szent István király.” Az Árpád-korban Szűz Mária lett a magyarok legfőbb oltalma, Patrónája. Koronázó templomok, főpapi székesegyházak, monostorok, búcsújáró helyek és kisebb templomok is védelme alatt állnak. 

Számos növény, virág viseli manapság is a Boldogasszony előnevet. Több közülük ismert Mária-szimbólum. A zömmel gyógynövény, vagy régen annak tartott növényféle a kódexirodalomtól a középkori herbáriumokon át napjaink gyógyszerkönyveiben is ugyanazzal a névvel szerepel. 

A Boldogasszony-fája pedig a lakóház szobájában a mestergerendát alátámasztó oszlop, amelyet mindig a tűzhelyhez, kemencéhez közel helyeztek el. 

Búcsúk, zarándoklatok Szentdemeteren az ünnep előestéjén 20 órától a templomkerti Lourdes-i Mária szobornál gyertyás körmenetet tartanak. 

A szentmise főcelebránsa és szónoka Sebestyén Ágoston máréfalvi plébános lesz. Nagyboldogasszony napján, csütörtökön, a búcsús szentmise, amelynek szónoka ifj. Páll Antal segesvári plébános lesz, 13 órakor kezdődik. Az alábbi helyszíneken a búcsús liturgia kezdési időpontja csütörtökön 12 óra. A kontumáci-kápolnánál az ünnep szónoka Fülöp László miklósvári plébános lesz. Zeteváralja leányegyházközségében, Sikaszó templomában a főcelebráns és szónok Kutas Attila paksi plébános lesz. Felsőboldogfalván Bordi János pálpataki plébános prédikál. Csíkszentgyörgyön, a Pósa-hegyi Nagyboldogasszony-kápolnánál tartják jó idő esetén a szentmisét, ha esik, a plébániatemplomban. A homiliát Kapás Attila etesi plébános mondja. Gyergyószárhegyen, a szabadtéri oltárnál Kovács Zsolt csíkszentmártoni plébános prédikál. Csíkkarcfalván 12.30-kor kezdődik a búcsú. Főcelebránsa Tamás József püspök lesz, a szentbeszédet a magyarországi Galsi János plébános mondja. Az oroszhegyi plébániatemplomban a 12.30-kor kezdődő nagymisén Lokodi Attila dettai plébános fogalmazza a homíliát. Ugyanabban az időpontban Kászonújfaluban a temetőkápolna búcsújának szónoka Papp Márton, csíkszentszentkirályi plébános lesz. A radnóti templom ünnepét, Köllő Tibor szovátai plébános szentbeszédével csütörtökön 13 órakor tartják. Nyárádköszvényesen a 13 órától kezdődő szentmise szónoka Bátor Botond pálos szerzetes lesz. Palotailván, Gödemesterháza filiájában 17 órakor Ilyés Lehel gyergyóalfalvi segédlelkész lesz az igehirdető. A gyergyótölgyesi Nagyboldogasszony-templom búcsúnapján találkoznak a Tölgyesről elszármazottak. A szentmise 17-én, szombaton 11 órakor kezdődik. Az ünnep szónoka Lőrincz Barnabás gyergyóremetei segédlelkész lesz. Marosszentkirályon a szentmisét 18-án, 12 órától mutatják be.

Molnár Melinda

www.szekelyhon.ro