Október 16 - A kenyér világnapját ünnepelték Szekszárdon a pék szakmát tanuló diákok! Engem is meghívtak, hogy áldjam meg az általuk őrölt, dagasztott, sütött foszlós belű kenyeret!! Isten áldását kérem mindazokra, akik a mindennapi kenyerünket asztalunkra teszi!!

Tisztelettel,

Csaba t.

ÍME A KENYÉRSÜTÉS HAGYOMÁNYOS MENETE:

A liszt előkészítése már a sütés előtti este megtörténik: átszitálják, és teknőbe öntik. Ezután jön a kovászolás. A gazdasszonynak mindig van kovásza, nem szívesen ad másnak belőle, mert azzal – néphagyomány szerint - a kenyér hasznát elveszti.A dagasztás az asszonyi munkák egyik legnehezebbike, plusz még éjszaka végzik, mert a kovász éjfélre kel meg.A dagasztás körülbelül két óra hosszáig tart, egészen addig, amíg lyukak nem keletkeznek a tésztában, és könnyen el nem válik az edény oldalától. Akkor összehajtják, és a teknő egyik végébe helyezik. Letakarják, hogy most már az egész tészta együtt keljen meg.Utána hozzákezdenek a kemence fűtéséhez. Mikor már megfelelően meleg, hozzákezdhetnek a megkelt kenyértészta szakításához. Ehhez gyékényből vagy szalmából font kosarakat használnak. Olyan mennyiségű tésztát helyeznek bele, hogy azt kitöltse. A kiszakított tésztát még állni hagyják, majd a sütőlapát segítségével megkezdik bevetését.A nagyméretű kenyerek általában három óra alatt sülnek meg. A kisebb méretű cipószámára rövidebb idő is elegendő. Mikor kiszedik őket, akkor az aljukat egy erre való kicsike seprűvel letisztítják, a felső részüket langyos vízzel lefröcskölik, így szép fényes piros-barna színt nyernek. 

Általában egy hétre sütöttek: „rendes asszony szombaton süt, hétfőn mos” Ezzel azt érték el, hogy vasárnap mindig friss kenyeret tehettek az ünnepi asztalra. A kenyér megszegése a házigazda feladata, aki katolikus vidékeken az aljára keresztet rajzolt.