Miközben a fél világ a kínai tüdőgyulladásjárvány miatt pánikol, az új koronavírusról egyelőre meglehetősen keveset lehet tudni. Sem a járvány kiindulópontját, sem az eredeti vírusgazdát nem sikerült azonosítani, az emberek közt is terjedő vírusnak ráadásul nincs semmilyen ellenszere. De vajon tényleg olyan sokan betegedtek és haltak meg a kórokozó felbukkanása óta eltelt két hónapban? A Qubit kérdéseire Jankovics István virológus-mikrobiológus, korábban a WHO nemzeti influenzalaboratóriumának vezető főorvosa válaszolt.
Qubit: Ha sem a kereskedelem, sem a Kínába utazás korlátozását nem javasolták, mit jelent a gyakorlatban a WHO által a múlt héten kihirdetett globális egészségügyi vészhelyzet?
Jankovics István: Amikor kiderült, hogy egy genetikailag új, eddig ismeretlen vírus kezdett az emberek között cirkulálni, a kínai közegészségügyi rendszer a nemzetközi szabályozás alapján kérte a WHO-tól a járványügyi helyzet kiértékelését. A vészhelyzetet azért hirdették ki, mert a vírus nagyon gyorsan terjed Kínában és az ázsiai országon kívül is. A vészhelyzet annyit jelent, hogy minden országban létrehoznak egy epidemiológiai szakemberekből álló stábot, amely meghatározza a koronavírus okozta helyzetre adandó lépéseket, illetve jelenti az aktuális járványügyi helyzetet a WHO-nak. Az így kialakított nemzetközi figyelőrendszer háromhavonta újraértékeli a globális járványügyi helyzetet, és szükség esetén újabb intézkedéseket hoz.
Mi alapján tekinthető a vírus gyorsan terjedőnek?
A vírusok terjedési képességét az úgynevezett reprodukciós indexük alapján határozzuk meg. Az esetek halmozódása és szóródása alapján kiszámolták a koronavírus reprodukciós indexét is, 2,6-ra jött ki, vagyis egy fertőzött átlagosan 2,6 fogékony embernek adja tovább a kórt. Könnyebb elképzelni, hogy ez mit jelent, ha tudjuk, hogy az influenzavírus reprodukciós indexe 1,8-1,9 körül van, a nagyon fertőző kanyaróé viszont 20. Ennek a koronavírus a közelében sem jár.
A vírus terjedési képessége indokolttá teszi a Kínából indult járvánnyal szembeni pánikot?
Amikor a hivatalosan bejelentett megbetegedések száma 10 ezernél, a halálos esetek száma pedig 300 környékén járt, a mérvadó Lancet brit orvosi folyóiratban megjelent egy tanulmány, amelyben bioinformatikusok azt próbálták kiszámolni, mennyi lehetett a fertőzöttek száma valójában. Tudni lehet ugyanis, hogy nem mindenki lesz beteg, akit megfertőz a koronavírus. A bioinformatikusok amellett, hogy kiszámolták a vírus már említett 2,6-es reprodukciós indexét, valamint az átlagosan 5 napos lappangási időt, azt is feltételezték, hogy amikor 10 ezernél járt a hivatalosan nyilvántartott fertőzések száma, valójában nagyjából 75 ezer ember szervezetébe jutott be a koronavírus. Csak épp 65 ezer ember, vagyis a fertőzöttek nagyjából 85 százaléka tünetmentes maradt, vagy enyhe tünetek miatt nem jelentkezett orvosánál.
Jankovics István virológus, a WHO magyarországi influenzalaboratóriumának egykori vezető főorvosaForrás: Jankovics István
Pillanatnyilag (az interjú készítésének időpontjában) körülbelül 25 ezer bejelentett fertőzésről tudnak a szakemberek, a halálesetek száma pedig nagyjából 500. A halálesetek túlnyomó többsége azok közül a fertőzöttek közül kerül ki, akik vagy idősek, vagy valamilyen krónikus alapbetegségben szenvednek. Így aztán önmagában az elhalálozások száma nem jelent sokat, tudni kellene ugyanis, hogy mennyi lenne az alap halálozási arány az érintett területeken. Az ehhez képest mérhető többlethalálozási arányt kellene tudni ahhoz, hogy kiderüljön, növeli-e a vírusfertőzés a halálesetek számát. Így azonban nem lehet eldönteni, hogy hányan haltak volna meg az alapbetegségük következtében, mint ahogy azt sem, hogy hány olyan fertőzött halt meg, akinek a szervezete már egyébként is nagyon le volt gyengülve, és a vírus már csak áttolta egy olyan határon, ahonnan már nem tudott felépülni.
Mi vezet ilyenkor a betegek halálához?
A koronavírus a tüdőhólyagocskák sejtjeiben szaporodik. Amikor a vírusból már nagyon sok lesz, a sejt szétesik, és azon a helyen gyulladásos reakció alakul ki. A sejtelhalás és a gyulladás megszünteti azt a felületet, ahol a tüdőben az oxigén és a szén-dioxid cseréje megtörténik. A légzőfelület beszűkülésével ráadásul a véráram is nehézkesebbé válik, a gyulladt területek kapillárisai nem tudnak megfelelően működni. Emiatt a jobb vérköri nyomás elkezd nőni, ami annyira terhelheti a szívet, hogy összeomlik a keringés.
A tüdőgyulladást okozó vírusok mind így működnek, hasonlóképpen támadja a tüdőt az influenzavírus is. A koronavírus veszélyessége abban rejlik, hogy mivel genetikailag teljesen új, ezért – ellentétben a régóta az emberek közt cirkuláló vírusokkal – az összes ember, de legalábbis az emberek túlnyomó többsége fogékony lehet rá. Ha egy vírussal még nem találkozott az emberiség, az korlátlanul képes szaporodni, így súlyosabb tüneteket okozhat, mint a szokványos vírusok. Az is lehetséges egyébként, hogy a 2019-nCoV sem teljesen új, csak eddig nem került az epidemiológusok látóterébe. Ez magyarázná például, hogy a fertőzöttek nagy része miért marad tünetmentes.
A bakteriális fertőzések, így például a tüdőgyulladás is, többnyire veszélyesebbek, mint a vírusosak. Miért a vírusok okoznak mégis folyton pánikot?
A vírusok speciális sejtparaziták, így ugyanazt az anyagcsere-útvonalat használják a szaporodásukhoz és az életfunkcióikhoz, mint az emberi sejt, amit megtámadtak. Emiatt nem nagyon lehet olyan gyógyszert kifejleszteni ellenük, amely ne pusztítaná el egyúttal a sejtet is, amelyet megfertőztek. A baktériumok azonban a saját anyagcsere-útvonalaikat használják, így azok ellen lehet gyógyszert fejleszteni. Vírusfertőzéseknél leginkább a vakcinák jöhetnek szóba, ha ez nem áll rendelkezésre, akkor többnyire nem létezik ellenük más, speciális gyógymód.
Mennyi idő kifejleszteni a megfelelő vakcinát, mondjuk az új koronavírus ellen?
Ha nagyon sietünk, akkor is körülbelül 3-5 év. Ha sikerül kifejleszteni egy olyan szert, ami a kémcsőben hatékonynak tűnik a vírus ellen, akkor is végig kell csinálni az állatkísérleteket, majd a humán fáziskísérleteket, amelyekkel megvizsgálják a szer toxicitását, valamint a védettséghez szükséges dózist az emberi szervezeten belül.
Eszerint kipörög a vírus, mire lesz ellene oltóanyag.
Ez könnyen elképzelhető. Noha vannak olyan vakcina-előállítási protokollok, amelyek segítségével nagyobb veszélyhelyzetek, hatalmas világjárványok esetén a fejlesztő kihagyhat egy-két lépést, gyorsabban kap engedélyeket, de 2 év alá még ezekkel az engedményekkel sem csökkenthető a folyamat. Mivel a fertőzés elég gyorsan terjed, 2 év alatt valóban könnyedén kifulladhat.
Mennyire lehet megnyugodva hátradőlni, ha a vírus terjedésének csak a karantén szab gátat?
A vírus terjedését megakadályozni nem, legfeljebb lassítani lehet. Mindig vannak emberek, akik elég fontosnak ítélik a saját teendőiket ahhoz, hogy figyelmen kívül hagyják a mozgásukat akadályozó korlátozásokat. Szolidaritáselvű gondolkodásmód hiányában a szigorú karantén akár még káros is lehet, mert arra sarkallhatja az embereket, hogy titokban próbáljanak meg mozogni.
Mivel lehet akkor védekezni a vírus ellen?
Mint bármilyen más vírus esetében is, az alapvető higiéniai szabályok betartásával, vagy gyakori kézmosással. Az ugyancsak koronavírusok okozta SARS-járvány esetében lehetett például tudni, hogy a vírus 1 méteres körzeten kívül már nem képes fertőzni, így a maszkok használata ugyancsak hatékonyan lassította a vírus terjedését.
Mikor lesz indokolt valóban izgulni, ha nem most?
Ha a fertőzöttek száma exponenciálisan kezd nőni, ha elkezd meredeken emelkedni a halálozási ráta, vagy ha a vírus már nem csak az idős és krónikus betegek szervezetében, hanem a látszólag egészséges emberekben is halálos fertőzést képes okozni. Ha ez a pont bekövetkezik, akkor már tényleg nagy a baj. De megfelelő intenzív ellátással egyébként életben tarthatóak lennének az emberek addig, amíg a szervezetükben be nem indul az immunválasz. Ehhez mindössze 2-3 hétig kell biztosítani az ellátásukat. Ez volt az értelme annak is, hogy a kínaiak egy bő hét alatt felhúztak egy hatalmas egészségügyi központot. Ez egyébként nem túl nagy szakmai kihívás, leginkább elhatározás kérdése. Az intenzív ellátáshoz szükséges alapkészülékek, speciális orvosi gázok, antibiotikumok és infúziós rendszerek Afrikában is elérhetőek. Az ellátóközpontok megvalósítása csak elhatározás kérdése.
www.qubit.hu
MINDEN, AMIT TUDNOD KELL AZ ÚJ KÍNAI KORONAVÍRUSRÓL
Tavaly decemberben egy új, légúti megbetegedéseket okozó vírus bukkant fel a 11 milliós kínai nagyvárosban, Vuhanban. A koronavírusok közé tartozó, sok esetben vírusos tüdőgyulladást kiváltó kórokozó eddig közel 4500 fertőzést és 106 halálos áldozatot okozott. A járvány kontrollálása érdekében a kínai újév előtt a központi kormányzat példátlan intézkedéseket rendelt el, több mint 35 millió ember utazási lehetőségét korlátozva a Vuhant magában foglaló Hupej tartományban.
FRISSÍTÉS: A cikk megjelenése után közölt információk alapján Németországban és Japánban is ismertté vált egy-egy eset, amikor nem-rokonok közti vírusátadás történt. Ez azt jelenti, hogy olyanok is elkapták a vírust, akik nem Kínából utaztak ezekbe az országokba.
Az Egyesült Államokban eddig öt, Európában négy embernél diagnosztizálták a vírust. Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO részben valószínűleg a kórokozó Kínán kívüli terjedésének korábbi hiánya miatt, részben a kínai kormányzat karanténintézkedései következtében nem rendelt el eddig nemzetközi járványügyi vészhelyzetet.
Tüdőgyulladáshoz vezet
Az elmúlt két hétben több tanulmány jelent meg a járványról tudományos folyóiratokban és olyan publikálás előtt használt nyílt platformokon, mint a bioRxiv. Kínai orvosok és járványügyi szakemberek a vezető orvosi folyóiratban, a Lancetben január 24-én tették közzé a fertőzés lefolyására, tüneteire és kimenetelére vonatkozó eredményeiket 41 laboratóriumilag igazolt páciens adatai alapján. A betegek nagy többségénél a fertőzés bizonyos esetekben 7 napja tartó lázzal és köhögéssel járt, vérmintáik pedig fehérvérsejtszám-csökkenést mutattak. A betegek átlagéletkora 49 év volt, és a szakemberek által közzétett esetek mindegyikében tüdőgyulladáshoz vezetett a fertőzés. A 41 betegből 22-nél légzési nehézség alakult ki, 13 beteget pedig intenzív osztályon ápoltak. A tanulmány publikálásáig a 41-ből 6 ember vesztette életét, 28 páciens pedig már elhagyhatta a kórházat. A szakemberek eredményei arra utalnak, hogy a vírus hatékonyan terjed emberek között.
A vírus terjedése ellen arcmaszkkal védekező nő január 27-én a kínai Vuhanban, ahonnan a fertőzés elindultFotó: NICOLAS ASFOURI/AFP
A 2019-nCoV (új koronavírus) sok szakembert a 2003-as, több mint 8 ezer megbetegedésért és közel 900 áldozatért felelős SARS-vírusra emlékeztet. A 2019-nCoV rendszertanilag a beta-koronavírusok 2B csoportjába tartozik. Mint minden koronavírusnak, ennek is RNS az örökítőanyaga, és membránburok veszi körül. Az elmúlt egy hétben elérhetővé vált a nemzetközi biológiai adatbázisokban a vírus közel 29 900 bázispárból álló teljes genomjának számtalan szekvenciája. Ezek segítenek megérteni a vírus eredetét, viselkedését és változását, illetve hozzájárulhatnak a kezelési módok és egy oltás kifejlesztéséhez is. A kezdeti adatok alapján a kórokozó genomja közel 70-77 százalékban egyezik a SARS víruséval, ugyanakkor leginkább SARS-hoz hasonló denevér-koronavírusokkal mutat rokonságot.
Több kutatócsoport is megerősítette, hogy a 2019-nCoV bejutását az emberi sejtekbe a SARS-hoz hasonlóan az ACE2 receptor fehérje teszi lehetővé. Ehhez csatlakozik egy, a vírus felszínén elhelyezkedő S-fehérjén lévő receptorkötő fehérjedomén. Ez, legalábbis egy Hong Kong-i kutatók által végzett szerkezeti analízis szerint, a SARS-nál gyengébb interakciót mutat az emberi sejtekkel, de ennek megerősítéséhez további vizsgálatokra van szükség. A genetikai vizsgálatoknak köszönhetően azonosított ACE2 ettől függetlenül potenciálisan blokkolható célpont lehet a koronavírust kezelő gyógyszerek számára.
A fenti illusztráción az eddig nemzetközi adatbázisokba feltöltött 27 darab 2019-nCoV vírus minta genetikai információja (genomja) alapján készült törzsfa látható, amely megmutatja a vírus evolúcióját. Az eredmények a GISAID adatbázist felhasználó, kórokozó evolúció követésére fejlesztett Nextstrain bioinformatikai szoftver segítségével készültek. A szakemberek hangsúlyozottan kezdeti analízise alapján közölték:
„A minták egymás közeli rokonai, maximum 5 mutációval (genetikaikód-változással) a közös őshöz képest. Ez arra utal, hogy a vírusok közös őse 2019 novemberében jelenhetett meg, ami egy akkor végbement kezdeti emberi fertőződést jelez."
Olyan gyorsan fertőz, mint a SARS
Az egyik legfontosabb paraméter egy fertőzéssel kapcsolatban annak alap szaporodási rátája, az R0, amely megmutatja, hogy átlagosan egy fertőzött beteg hány másik fertőzöttet generál egy adott populációban. A 2019-nCoV esetén a kínai hatóságok szerint ez 1,4-2,5 között lehet. Független elemzések az R0 értékét 2-3,1 közé, 2,5-re, 2,2-re, illetve 2,9-re teszik. Ezek értelmében a vírus terjedési képessége a SARS-éhoz hasonló, vagy annál valamennyivel nagyobb, a fertőzés súlyosságát tekintve azonban gyengébbnek mutatkozik. Szintén így van ez, ha összevetjük az új vírust a közel-keleten időről-időre felbukkanó szintén koronavírusokhoz tartozó MERS-el, mely a páciensek több mint 30 százalékában halálos légúti megbetegedést okoz. A 2019-nCoV fertőzés ezzel szemben az esetek nagyjából 4-14 százalékában halálos kimenetelű (a szakemberek óva intenek ezen korai adatok túlértelmezésétől), főleg 60 év felettiek vagy krónikus betegségekben szenvedők körében.
Nyugtalanító fejlemény, hogy a kínai hatóságok vasárnapi közlése szerint a 2019-nCoV a SARS-szal ellentétben tünetmentesen, azaz lappangási idő alatt is képes lehet fertőzni. Bár az nem világos, hogy erre pontosan milyen bizonyítékok vannak, és mekkora időtávról is van szó, ha tényleg bebizonyosodik, ez nehezebbé teheti a betegség kordában tartását. A járvány mai tudásunk alapján egy vuhani élő- és tengeri állatokat árusító piacról indulhatott ki, de konkrét forrása nem ismert. Valószínűleg a SARS-hoz hasonlóan denevérek lehetnek a vírus rezervoárjai (a vírust eredetileg hordozó faj) – legalábbis a már említett és más kezdeti genetikai adatok mindenképpen erre utalnak. Az még nem világos, hogy denevérekről vagy a SARS-hoz hasonlóan közvetve más emlősökről került át emberre a vírus.
Egyes korai számítások a járvány által annak teljes lefolyása alatt okozott megbetegedések számát 8 ezer illetve 16-24 ezer körülire becsülték – feltéve, hogy a kórokozó a SARS-hoz hasonlóan viselkedik. Gabriel Leung közegészségügyi szakértő, a Hong Kong-i Egyetem orvosi karának dékánja hétfői sajtótájékoztatóján ugyanakkor minimum 25 ezerre becsülte a már megfertőzöttek számát csak Vuhanban és annak környékén. Más, jóval pesszimistább találgatások 100 ezer körülire teszik ugyan ezt a számot.
Létezik rá gyógyszer?
A 2019-nCoV fertőzés kezelésére jelenleg két antivirális gyógyszer jöhet szóba. Az első az amerikai AbbVie gyógyszercég lopinavir és ritonavir proteázblokkolókat tartalmazó, eredetileg a HIV-fertőzés ellen kifejlesztett gyógyszere. Ezek a proteáz fehérjebontó enzimet blokkoló molekulák meggátolják a vírus replikációját, mégpedig úgy, hogy megakadályozzák, a felépítéséhez szükséges érett fehérjék keletkezését. A gyógyszer, amelyet a kínai hatóságok jelenleg tesztelnek, korábban a SARS és MERS ellen is hatékonynak bizonyult.
A másik, kísérleti stádiumban lévő gyógyszer talán még jobbnak tűnik. Ez a Gilead Sciences amerikai biotechnológiai cég által eredetileg az Ebola ellen kifejlesztett szer, a Remdesivir. A több RNS-vírus ellen hatékonynak mutatkozó Remdesivir a kórokozók replikálódásához szükséges RNS-szintézist gátolja. Egy, még a járvány kitörése előtt a Nature Communicationsben közzétett kutatás ezt az antivirális gyógyszert találta a leghatékonyabbnak a MERS koronavírus által okozott fertőzés kezelésére. Ezt az eredményt a kínai szakemberek a fentebb tárgyalt, a Lancetben megjelent cikkükben is kiemelték, de a gyógyszer 2019-nCoV elleni bevetéséről eddig még nincs információ.
Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ, az ECDC vasárnapi jelentése szerint valószínű a járvány további globális terjedése. Az európai esetszám Kínából beutazók általi növekedését közepesen valószínűnek tekintik, a vírus Európán belüli terjedését azonban alacsony valószínűségűnek látják – azzal a kitétellel, hogy ez csak gyors elkülönítés és hatékony járványügyi válasz esetén marad majd így. Az ECDC által a járványról közölt, folyamatosan frissülő jelentések és információk ezen a weboldalon érhetők el, magyar nyelven pedig itt követhetők a Nemzeti Népegészségügyi Központ tájékoztatói a járvánnyal kapcsolatban. Az egészségügyi világszervezet, a WHO ajánlása a koronavírussal való fertőződés elkerülésére itt olvasható.
