Holnap „Laetare” vasárnap, Izajást idézve imádkozzuk: „Vigadozzál, Jeruzsálem! Gyűljetek egybe, kik szeretitek őt, vigaszának tejével hogy beteljetek!”
Amikor egymástól elszakítva vagyunk kénytelenek ünnepelni, a közösség hiánya csak még jobban tudatosítja hitünk titkát: Krisztusban együtt vagyunk. Amikor nem járulhat mindegyikünk a Legszentebb Eucharisztiához, reményt meríthetünk a Feltámadott Úr jelenlétéből, akinek nem jelent most sem akadályt a zárt ajtó. És ahol ketten vagy hárman összejövünk a nevében, ott van közöttünk.
Ezért a liturgia, amely mindig Isten imádása, holnap és a következő napokban is az lesz.
Ahogy minden vasárnap, az Egyház holnap is ünnepel.
A tanítványok most otthonukban állnak meg, térdelnek le, olvassák és hallgatják az Úr szavait, otthonról irányítják figyelmüket arra a Jézusra, aki most is szüntelen értünk szenteli magát, és akinek a szeretete az Eucharisztiában most is valóságos.
Ezért gyűljünk egybe a mostani és a következő vasárnapokon is, ott, ahol vagyunk, úgy, ahogy tudunk. Gyűljünk egybe, hogy befogadhassuk az ő vigasztalását!
Mindenható Urunk, Istenünk!
Áldj meg mindannyiunkat:
szüntesd meg a járványt és a járvány okozta bajokat;
gyógyítsd meg a betegeket, önts erőt az orvosokba és ápolókba, és mindazokba, akik munkájukkal embertársaikat szolgálják;
látogasd meg vigaszoddal az egyedülállókat és magukra maradottakat, hogy mindenkihez elérjen a segítség, és megtapasztalja, hogy nincs egyedül;
újíts meg minket szeretetünkben, hogy közösségünkben (családunkban) áldássá legyünk mieinknek (családtagjaink számára) a megváltozott körülmények között is,
Holnap „Laetare” vasárnap, Izajást idézve imádkozzuk: „Vigadozzál, Jeruzsálem! Gyűljetek egybe, kik szeretitek őt, vigaszának tejével hogy beteljetek!”