Ferenc pápa március 20-án, pénteken reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott magánszentmise elején az orvosokért és az egészségügyi dolgozókért, valamint a döntéshozókért imádkozott.
„Tegnap egy bergamói paptól kaptam üzenetet, aki imát kért Bergamo, Treviglio, Brescia és Cremona orvosaiért. Az egészségügyi dolgozók erejük megfeszítésével dolgoznak, és életük kockáztatásával segítik a betegeket. Imádkozzunk a hatóságokért, akiknek nem könnyű most a helyzetet kezelni és sokszor szenvednek a meg nem értéstől. Az orvosok és a kórházi személyzet legyenek minket segítő oszlopok, hogy előbbre lépjünk, és védelmezzenek meg bennünket ebben a válságban” – imádkozott Ferenc pápa.
„Térj vissza az Úrhoz, a te Istenedhez” – üzente a napi olvasmányban Ozeás próféta (Oz 14,2–10), és ez a sor a Szentatyában gyermekkora emlékeit idézte fel. 75 évvel ezelőtt a Buenos Aires-i családok szívesen hallgatták Carlo Buti dalát: „Térj vissza apádhoz, énekel még neked altatódalt…” Térj vissza! – de aki téged hazahív, az Isten. Az Isten, aki nem egy ítélkező bíró, hanem a te papád.
A pápában a tékozló fiú történetét idézte fel az ének. Ennek a fiúnak az atyja már messziről észrevette fia hazatérését, mert hazavárta őt. Felment sokszor a teraszra, így teltek a napok, hónapok, talán évek is. És azon a napon messziről meglátta, amint a fiú visszatér. Ez a nagyböjti időben Isten gyengédségéről tanít minket, most, amikor önmagunkba mélyedünk és emlékezünk a visszatérésre az Atyához. Ellenkezéseinkre az Isten ezt válaszolja: „Térj vissza, én meggyógyítalak hűtlenségedből, mert a haragom már elmúlt.” Isten gyengédsége meggyógyítja sebeinket.
Visszatérni Istenhez azt jelenti, visszatérni az öleléshez, az Atya öleléséhez. Elég csak Izajás jövendölésére gondolni: „Ha olyanok volnának is bűneitek, mint a skarlát, fehérek lesznek, mint a hó.”
Ő képes arra, hogy átalakítsa a szívünket, de az első lépést nekünk engedi át, a visszatérést.
Nagyböjt mindig a szív megtérésére irányul, mely keresztény szokás szerint a bűnbánat szentségében ölt testet. Nekünk pedig rendeznünk kell a számlát, jobban mondva engednünk kell, hogy Isten fehérré tegyen minket.
A pápa kitért arra is, többen jelzik most, hogy nem tudják elvégezni a húsvét előtti szentgyónásukat, hiszen nem szabad elhagyni otthonukat. A pápa a katekizmusra utalt, mely nagyon világosan leírja, hogy ha a hívő nem tud papot találni, akkor szóljon az Istenhez, az Atyához, és neki mondja el az igazságot: Uram, ezeket a bűnöket követtem el… és bocsáss meg nekem.
A Szentatya hangsúlyozta:
Egész szíveddel kérd a megbocsátást a bánatimával, és ígérd meg Istennek, hogy később gyónni is fogsz, de most adja meg a megbocsátást. Azonnal Isten kegyelmébe térsz. A katekizmus tanítja, hogy te magad eléred őt, Isten megbocsátását, ha éppen nincs kéznél pap. Itt a kellő és alkalmas idő!
Tartsunk mély bűnbánatot, és a lelkünk olyan lesz, mint a hó. Szép dolog lenne, ha a szívekben visszhangozna a hazatérés dala az Atyához, aki vár minket és ünnepet tart nekünk – zárta homíliáját Ferenc pápa.
A szentmise ez alkalommal is rövid szentségimádással, majd szentségi áldással ért véget. Az Oltáriszentség előtt a pápa így imádkozott: „Lábaidhoz borulok, ó, Jézusom, és neked adom szívem bűnbánatát, mely elsüllyed saját ürességében és elmerül a te szent jelenlétedben. Imádlak téged szereteted szentségében, szeretnélek befogadni szegényes hajlékomba, amit neked ajánl fel a szívem. A szentáldozás boldogságára várva lélekben kívánlak befogadni téged. Jöjj el hozzám, Jézusom, hogy én hozzád mehessek! Szereteted lobbantsa lángra egész lényemet, életre és halálra. Hiszek benned, remélek benned, szeretlek téged.”
Ferenc pápa március 20-án, pénteken reggel a Szent Márta-ház kápolnájában bemutatott magánszentmise elején az orvosokért és az egészségügyi dolgozókért, valamint a döntéshozókért imádkozott.