A Román Akadémia elnöke szerint: „a fiatalok elbutítása a cél”

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tarsadalom_ioan-aurel-pop.jpgA pékek, a kereskedők, ha annyira ijedősek lennének mint a tanárok az iskolában, akkor mi itt Romániában már valamikor március végén, áprilisban mind éhen haltunk volna! Istennek hála a piacon a néni nem fél a vevőktől, így van amit ennünk! Tisztelettel,

Csaba t. 
u.i. érdemes elolvasni a  Román Akadémia elnökének a levelét! 
A túlnyomórészt online oktatás és az iskolákban megtartott órák számának csökkentése drámai következményekkel járhat a jövő generációira nézve. (Szerk. megj: Alábbi cikkünk nagyrészt Románia oktatását veszi figyelembe, ám globális szinten is történtek hasonló intézkedések, ugyanakkor a Román Akadémia elnöke a román oktatási helyzetre reflektál.)
A Román Akadémia elnöke, Ioan Aurel Pop arra figyelmeztet, hogy az ilyen intézkedések a fiatalok eltompulásához, elbutulásához vezethetnek, és így sokkal könnyebb lesz őket manipulálni.
A Román Oktatási Minisztérium honlapján közzétett sürgősségi rendelettervezet szomorú jövőt helyez kilátásba az oktatás terén. Az intézkedések a következőket foglaljak magukban: az osztályok létszámának csökkentése, túlnyomórészt online oktatás, távoktatás a mesterképzésben és a doktori képzésben, valamint az iskolai órák számának csökkentése.
„A következmények súlyosak lesznek. Az a véleményem, hogy elsietjük a dolgokat. Nekem történészként az a véleményem, hogy az emberiség a mostaninál sokkal súlyosabb pillanatokat is átélt, több millió halálos áldozatot követelő borzalmakkal, háborúkkal és egyéb szörnyű kínokkal, amiket mind sikeresen átvészelt. Az elmúlt 2500 évben, mióta létezik közoktatás, az mindig szemtől szemben történt, még háborús időkben is.
A klasszikus módon történő iskolai tanítás az emberiesség és a normális élet szimbóluma, és véleményem szerint nem kellene ennyire a katasztrófa aspektusát kidomborítani. Nem szeretem az előrejelzéseket, mert senki sem tudja, mit hoz a jövő. A politikusoknak kötelességük az optimizmus, a bizalom és a remény fenntartása az emberek lelkében. Politikai döntéshozóként nem gondolom úgy, hogy megmondhatnám az embereknek, hogy milyen lesz a következő tanév. Hogy tudjuk elképzelni a távoktatást? Hogy képzelhetjük el, hogy az online végzett mesterképzés korrekt lehet? Az, hogy ezeket a dolgokat normálisként tüntetjük fel, számomra túlzásnak, és a nép iránti tisztelet hiányának tűnik. A tanításnak szemtől szemben kell történnie.” – mondta a Román Akadémia elnöke, Ioan Aurel Pop.
„A kultúra nélküli nép könnyen manipulálható”
Ezenkívül azt is elmondta, hogy az oktatás „felhígítása”, míg az szinte már nem is létezik, csak a következő generációk eltompulásához, elbutulásához vezethet. Meglátása szerint ez a tendencia az emberi lét lényegének elvesztéséhez vezet.
„Az emberek, a népek, tanulás révén sajátítják el a kultúrát. A kultúra nélküli nép könnyen manipulálható. Az elbutítás folyamata éppen ebben a formában történik: az emberek csak azt tanulják meg, amit mondanak nekik, nem olvasnak, nem képesek többé saját maguk kideríteni és leülepíteni a dolgokat, mindent készen átvesznek, amit felajánlanak nekik, csak az egyszerű mindennapi életre gondolnak, elsősorban az anyagi szükségletekre, és már nincs idejük az elme és a lélek szükségleteire.
Általános kultúra nélkül eltűnik az ember még egy rendkívül fontos képessége: az észlelés és az összehasonlítás képessége, ami segít a legjobb döntés meghozatalában. Ha mindent online akarunk végrehajtani az egyfajta berögzült, mechanikus sémához vezet el bennünket. A fiatalabb generációk – és nem a saját hibájukból – csak akkor gondolkodnak, ha közben nyomkodhatják a billentyűzetet. Az elbutulás rendkívül erős és sokkoló szó, de nagyrészt kifejezi azt a fájdalmas valóságot, ami felé jelenleg tartunk.” – nyilatkozta.
Visszatérünk a „lárva” állapotba
Az akadémikus úgy véli, a hasonló döntéseket meghozó politikusok nem gondolnak bele cselekedeteik következményeibe.
„Az ember felsőbbrendűségét más lényekkel szemben többek között az ítélőképesség jelenti. Az ember tudja, hogyan hozhat megalapozott döntéseket, mert racionálisan gondolkodik.
Hogy hozhatnák meg a következő generációk a lehető legjobb döntéseket, ha hagyják, hogy olyan „karmesterek” döntsenek helyettük, akik azt állítják, jobban tudják, mi lenne a legjobb a számukra? Egész történelmünk során azért küzdöttünk, hogy részt vehessünk a döntéshozatalban, megtanítottuk a fiatalokat arra, mit jelent a demokrácia, arra, hogy ne engedelmeskedjenek vakon egy szabálynak, amit akár rossz szándék is vezérelhet, és most valahogy mégis visszatértünk egyfajta „lárva” állapotba, az emberiség gyermekkorába, amikor az embert még a természet erői uralták” – mondta a történész.
Forrás: National.ro