Oltás utáni tapasztalatok a Katolikus Szeretetszolgálat egyik időotthonában

b_300_300_16777215_00_images_stories_Igaz_Tarsadalom_idosotthonhu21.jpgBízunk az orvosokban, a szakemberekben, a mindenre megoldást kereső, találó emberi bölcsességben!!

Tisztelettel, 

Csaba t.
„Fellélegeztünk” – Oltás utáni tapasztalatok a Katolikus Szeretetszolgálat egyik idősotthonából
Januárban az idősotthonokban is megkezdték az ellátottak és a dolgozók Covid-19 elleni beoltását. A járvány és az oltás tapasztatairól, valamint a 70 éve működő intézményről Kocsis Edina, a dabasi Zárdakert Idősek Otthonának intézményvezetője számolt be, nem titkolva, milyen felszabadító élményként élik át, hogy a vakcinának köszönhetően védettséget szerezhetnek a koronavírus ellen.
2020-ban ünnepelte a Katolikus Szeretetszolgálat a saját és néhány intézménye, így a dabasi Zárdakert Idősek Otthona alapításának 70. évfordulóját is. A szervezetet a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia alapította a szerzetesrendek feloszlatásának évében azzal a céllal, hogy a gondoskodás nélkül maradó idős papok, szerzetesek és apácák megfelelő és méltó ellátást kaphassanak. 2017-ben hunyt el a dabasi otthon utolsó szerzetesnővér lakója. Az utóbbi időben valamelyest változott az intézmény arculata: a szépkorúak napi gondozása mellett szakszerű ápolást nyújtanak azoknak a bentlakóknak, akik demenciával küzdenek.
A hatalmas, három és fél hektáros területen fekvő négy épületben – mely 1950 előtt a Jézus Isteni Szívéről Nevezett Karmelita Nővérek rendháza volt, és amelyben akkor a nővérek árvaházat, óvodát és napközit is működtettek – ma három idősgondozási egység található, 3-4 ágyas szobákban összesen 165 férőhelyet biztosítva. A koronavírus-járvány tavaszi első hullámától kezdve – a korlátozások figyelembevételével – a három egység teljesen elkülönült egymástól, közös programokat csak a házakon belül szerveznek. Izolációs szobákat is létrehoztak az épületekben, hogy a kórházi kezelésből hazatérő vagy koronavírus-fertőzöttségre utaló tünetekkel küzdő bentlakókat megfelelően elkülönítsék, így tavasszal és ősszel is megelőzhették a tömeges megbetegedéseket.
Áprilisban egy fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményből hazatért lakó megbetegedett, majd egy másik társa is megfertőződött a vírussal – őt négy hónapon keresztül ápolták izoláltan a teljes felépülésig. „Pontosan tudjuk, hogy milyen erőfeszítésekbe kerül a fertőzött beteg ápolása” – mondta az intézetvezető. A második hullám idején, novemberben is bekerült az egyik gondozási egységbe a koronavírus. Mivel a dolgozók tünetmentesen is áteshetnek a betegségen, illetve a bentlakók különböző egészségügyi intézményekben meg kell hogy forduljanak, számítottak rá, hogy nem fogja elkerülni az otthon lakóit a megbetegedés. A korai elkülönítésnek köszönhetően azonban nem terjedt át a szomszédos gondozási egységekbe a koronavírus-fertőzés, és sikerült a házon belül is elkerülni annak térnyerését.
„Március óta folyamatos készültségben vagyunk: a védőfelszereléseket nagyon szigorúan használjuk, a dolgozóknak egészségügyi nyilatkozatot kell aláírni minden egyes belépéskor. Gondozási egységenként nem érintkezhetnek egymással se a lakók, se a gondozók. Felvilágosítást, oktatást tartunk, a fenntartó pedig gyors teszteket és antigénteszteket biztosít” – mondta Kocsis Edina.
Hogy a bentlakók mentális állapotát erősítsék, két látogatópontot alakítottak ki a kápolnához vezető folyosón: az idősek plexifal mögött, hermetikusan elzárva találkozhatnak  hozzátartozóikkal, így senkinek nem kell tartania a lehetséges fertőzés továbbadásától. A látogatók nem lépnek be a gondozási területekre, mégis személyes élményben lehet nekik és a gondozottaknak is részük. „A járvány ellenére is embernek kell maradnunk” – hangsúlyozta az intézet vezetője. Nyáron, a könnyítések idején a gyönyörű kertben, szabad levegőn nyílt lehetőség a személyes találkozásra.
Mindenkinek veszteség a járvány, de az ápolószemélyzeten kívül szociális és terápiás munkatársak is segítséget nyújtanak ebben az időszakban, és a kisebb közösségekben megélt személyes találkozások, tevékenységek, például mint amilyen az adventi készülődés volt, némiképp pótolják a pandémia előtti aktív tömeges közösségi életet. A kapcsolattartási lehetőségekben az ismétlő oltást követően, az immunitás kialakulása után remélhetőleg lesznek majd könnyítések, de az intézményben ez nem olyan nagy mértékű probléma, hiszen így is mód van a személyes és az internet segítségével megvalósuló találkozásokra. Az idősek is élnek ugyanis az online kapcsolattartás lehetőségével, mind egymással, mind szeretteikkel. 
Január elején a sajtóhíreket követően a munkatársak felmérték a lakók védőoltás iránti igényét, beszerezték a családtagok hozzájárulását, így amikor január 8-án a Pest Megyei Kormányhivatal Dabasi Járási Hivatalának vezetője, Pretz Noémi jelezte, hogy elkezdődhet a lakók és a munkatársak beoltása, nem okozott nagyobb problémát, hogy megszervezzék a másnapi vakcinázást. Plakátot is készítettek a vakcina beadásának népszerűsítésére.
A Margit Kórházból január 9-én négyfős, rendkívül felkészült oltócsapat érkezett, a járási hivatal pedig néhány órával az oltás megkezdése előtt kiszállította a védőfelszereléseket, veszélyeshulladék-gyűjtő zsákokat. „Az ellátottak nagyon nagy hányada élt az oltás lehetőségével, ugyanígy a dolgozók is. Semmilyen mellékhatást nem tapasztaltunk a beadás után, csupán a karunkat tudtuk nehezebben mozgatni.
Érdekes volt megélni, hogy a beoltott dolgozók szinte euforikus hangulatba kerültek itt, a téli kertben. Érződött az a megkönnyebbülés, hogy most már tudnak vigyázni magukra és másokra, nem viszik haza családtagjaiknak sem a fertőzést. Ugyanígy a betegek is fellélegeztek, megkönnyebbültek”
– fogalmazott Kocsis Edina. Második oltásuk időpontját január 30-ára tűzték ki.
Az intézmény egyházi jellege ma is nagy hangsúlyt kap: minden héten van katolikus szentmise, még a Covid idején is, melyet kihangosítanak a kápolnából, így nem kell egy légtérben tartózkodniuk a szentmisén részt vevőknek. „Nagyon fontosnak tartjuk és transzparens módon képviseljük az oltás fontosságát, amit Ferenc pápa szavai is kifejeznek számunkra: nem éri meg az oltás megtagadása, hiszen az egészségeddel játszol, és a többiekével is. Ez a felelős és az emberi méltóságot hangsúlyozó magatartás összecseng saját intézményük küldetésével is:
Hisszük, hogy az élet Isten ajándéka, az ember élete – annak minden szakaszában, a fogantatástól a halálig – tiszteletet és méltóságot érdemel. Hisszük, hogy életünk minden szakasza egyformán fontos és értékes. Amíg csak élünk, feladatunk van a világban.”
Fotó: Katolikus Szereteszolgálat Zárdakert Idősek Otthona
Vámossy Erzsébet/Magyar Kurír