1929. május 10-én született az udvarhelyszéki Nagygalambfalván, székely középparaszti családban, de május 11-re fogadták el a keresztlevelét, Kányádi Alexandru néven. Mivel születése tényleges napja a román királyság megalakulásának ünnepe is volt, a helybeli őrmester nem engedélyezte, hogy egy „bangyin", azaz „hazátlan", a születésével megbecstelenítse a román nemzetet. Sándor pedig az érvényben lévő román törvények miatt nem lehetett.Nagygalambfalva csaknem színmagyar falu. 1334-ben Galamb néven említik először  és ami biztos hogy már 1566 -ban volt magyar iskolája .

Kányádi Sándor a mai magyar költészet legnagyobb alakja volt.

Költészetének témája , az anyanyelv megtartó ereje az erdélyi kisebbségi lét.

Műveit angol, észt, finn, francia, német, norvég, orosz, portugál, román és svéd nyelvekre is lefordították. Életműsorozatát a Helikon Kiadó 2007-től adta ki.

"Ó, szép szavak barokkos balzsama, -

ne hosszabbítsd a kínjaim!

A féligazság:

múló novokain.

Az egyenes beszéd,

nekem csak az a szép."

Egyik legszebb legmegrázóbb verse a Nyerges tető amiben a székely hősiességnek állít emléket. A Nyerges  tetői csata , olyan példája a székely hazaszeretetnek  , amire a történelemben ritkán van példa 

Jártam Nyerges tetőn kétszer is . Ott mindig eszembe jutottak Kányádi Sándor sorai

"Úgy haltak meg a székelyek,

mind egy szálig, olyan bátran,

mint az a görög háromszáz

Termopüle szorosában.

Nem tud róluk a nagyvilág,

hőstettükről nem beszélnek,

hírük nem őrzi legenda,

dicsőítő harci ének,

csak a sírjukon nőtt fenyők,

fönn a tetőn, a nyeregben,

s azért zöldell az az erdő

egész Csíkban a legszebben."

2018  jún 20-án halt meg   89 évesen  .

Szülőfalujában, Nagygalambfalván helyezték végső nyugalomra.

A Kossuth-díjas költőt, a nemzet művészét szerény, ökumenikus szertartással búcsúztatták. Ravatalánál Kányádi György Attila református lelkipásztor és Böjte Csaba ferences szerzetes mondott gyászbeszédet, munkásságát pedig Dávid Gyula irodalomtörténész méltatta.