Keresztény értékek és Európa jövője címmel az Európai Parlament (EP) néppárti frakciója tanulmányi napokat tartott Rómában szeptember 20. és 22. között. A tanácskozáson Hölvényi György, az EP kereszténydemokrata képviselője, a vallásközi munkacsoport társelnöke is részt vett. A találkozón elhangzottakról kérdeztük.

– Konkrétan miről beszéltek ezen a háromnapos rendezvényen?

– Az Európai Néppárt kereszténydemokrata frakciója időről időre tanulmányi napokat tart Rómában, amikor más témák mellett a keresztény társadalmi tanításról és az egyházakkal – Rómában nyilván kiemelten a Katolikus Egyházzal – való kapcsolatról beszélgetünk. Ez most is így történt. Az eseményen nagyon fontos előadást tartott Pietro Parolin bíboros, vatikáni államtitkár, akivel utána hosszasan beszélgettünk; de jelen volt többek között Paul Richard Gallagher érsek, a Szentszék államközi kapcsolatainak titkára is.

– Parolin bíboros miről tartott előadást?

– A téma Európa jövője volt, az Egyház társadalmi tanításának tükrében. A szentszéki államtitkár igazából nem is előadást tartott – amit mondott, az valóságos tanítás volt. Hangsúlyozta a történelem fontosságát, vagyis azt, hogy a dolgokat, eseményeket, jelenségeket a maguk történetiségében kell tekinteni. Európának több évszázadra, évezredre visszatekintve kell önmagát értékelnie, folyamatosságban, a kezdetektől napjainkig, és ezek tükrében kell jövőképet kialakítania. Ahogy az államtitkár fogalmazott, látni kell, hogy

az Egyház története, „zarándoklata” mindig együtt zajlott az adott kor európai társadalmával.

Parolin bíboros emellett kiemelte a család különleges szerepét is. Nagyon komolyan, karakteresen hangsúlyozta, hogy a társadalom és minden létezés alapja a család, természetesen a hit fényében, a krisztusi tanítás szerint. Egyértelműen kimondta: nem lehet társadalmat építeni család nélkül.

A bíboros nem a kereszténységet veszélyeztető jelenségekről beszélt, hanem egy előremutató, biztató beszédet mondott, fókuszálva a különböző kihívásokra. Szóba került az Egyház fiatalokkal való kapcsolata is. Felhívta a képviselőcsoport figyelmét arra, hogy a következő generációkkal érdemi párbeszédet kell folytatni. Többször idézett pápai enciklikákból, buzdításokból, és külön kiemelte Ferenc pápának a fiatalok meghallgatására vonatkozó megszólalásait. A fiatalokat nem kioktatni kell, hanem meghallgatni, és meg kell őket érteni – enélkül nagyon nehéz bármilyen közös jövőt tervezni a világban.

– A digitalizáció, a közösségi média által előállt kihívások nem kerültek szóba?

– De igen. A digitalizáció, a közösségi média sok esetben generációkat választ el egymástól, és ez hatalmas kihívás, miközben óriási lehetőség is az egymással való találkozásra, beszélgetésre, kapcsolódásra. Számomra különösen izgalmas volt az előadásnak az a része, amely a kereszténydemokrata politikusnak, a keresztény embernek a közéletben való szereplésével foglalkozott. Nemcsak az Egyház, hanem a társadalom épülésének szempontjából is nagy szükség van hitvalló, keresztény politikusokra. Enélkül az európai társadalom nem lehet egész. Parolin bíboros úgy fogalmazott:

az „egészséges szekularizmus” nem vezethet a keresztény értékek képviseletének elhallgattatásához.

Több képviselővel megbeszéltük, hogy elemezni fogjuk a beszédet, és igyekszünk neki nyilvánosságot adni. Látszott, hogy az államtitkár rendkívüli módon felkészült erre a találkozóra.

– Beszélne az Ön személyes benyomásairól a beszéddel kapcsolatban?

– Közép-európai kereszténydemokrata politikusként megerősített a beszéd abban, hogy a politikusi lét esetlegessége, ellentmondásossága ellenére a 21. század Európája elképzelhetetlen kereszténydemokrata politikusok nélkül. A politikai mezőben mégis nagyon sok olyan szélsőséges szándékot érzékelünk, amely kizárná a közbeszédből, a párbeszédből a keresztény értékeket és azok képviseletét, ami egyre szélsőségesebb diskurzusokat eredményez. Ez tény, amit tudomásul kell vennünk, ez azonban nem jelenti azt, hogy feltehetjük a kezünket. Határozottan, de nem indulatosan kell reagálnunk az ilyen törekvésekre. A Parolin bíborossal folytatott beszélgetésből az is megerősítő számomra, hogy

klímapolitikáról, környezetvédelemről a teremtettség fényében érdemes beszélni.

– Mire gondol?

– A világot Isten teremtette, az ember pedig Isten képmása, de ezzel sokan nincsenek már tisztában Európában. Politikusként nem mondhatom, hogy Európa újraevangelizációjára van szükség, de az államtitkár beszédét hallgatva és az utána vele folytatott beszélgetés alapján ez volt a személyes benyomásom.

– Ferenc pápa az európai püspököknek bemutatott szentmiséjében azt mondta: segítsük a mai, kórosan fáradt Európát. Reflektálni, újraépíteni, látni – ezt a három feladatot emelte ki. Ön az előbb említette a hitvalló keresztény politika fontosságát. Kereszténydemokrata politikusként hogyan lehetséges ennek megvalósítása a mindennapokban?

– Némi önismeret és irónia alapján két lehetőséget látok. A legfőbb dolog az alázat, a másik pedig a tett. A kereszténydemokrata politikus számára a legnagyobb veszélyt a felhígult, ideológiával átitatott moralizálás jelenti. A politikusnak ehelyett a tetteivel kell bizonyítania, amely megköveteli a másik véleménye, személye iránti alázatot. Ez nem határozatlanság, hanem

az a biztos tartás, amit a krisztusi tanítás igazsága nyújt az embernek.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó (archív): Fábián Attila

Magyar Kurír