A szinódus általában püspökök csoportja, akik azért gyűlnek össze, hogy segítsék a Szentatyát az egyház előtt álló kihívások kezelésében.
A “szinódus” szó a görög synodos szóból származik, ami “gyűlést” jelent. A katolikus egyházban a szinódusokon általában püspökök gyűlnek össze azért, hogy segítsék a Szentatyát az egyház szükségleteinek kezelésében.
Kezdetben sok ilyen szinódust helyi szinten, a világ különböző régióiban tartottak, hogy helyi fegyelmi kérdésekkel foglalkozzanak. Az ilyen típusú szinódusok a 4. századig vezethetők vissza.
VI. Pál pápa újjáélesztette a szinódus gondolatát és 1965-ben az Apostolica Sollicitudo kezdetű Motu Proprio-val („saját kezdeményezésű rendelet” – a ford.) létrehozta a püspöki szinódust.
A jelenlegi Egyházi Törvénykönyv részletesen meghatározza a püspökök e kisebb csoportjának célját, akik különböző témák megvitatására gyűlnek össze.
„A püspöki szinódus olyan püspökök gyülekezete, akiket a világ különböző vidékeiről választottak ki, és akik meghatározott időpontokban összejönnek, hogy ápolják a szoros kapcsolatot a római pápa és a püspökök között, és hogy a római pápának a hit és erkölcs épségének védelmére és erősítésére, az egyházi fegyelem megtartására és megszilárdítására tanácsaikkal segítséget nyújtsanak, és az egyháznak a világban való tevékenységével kapcsolatos kérdésekről tárgyaljanak.” (342. kán.)
Továbbá:
„A püspöki szinódus feladata a tárgyalásra kerülő kérdéseket megvitatni és kívánságokat kifejezni, nem pedig a kérdéseket eldönteni és róluk határozatot hozni, hacsak a pápa bizonyos esetekben nem ruházta fel döntési hatalommal; ilyen esetben a pápa joga, hogy a szinódus döntéseit jóváhagyja.” (343. kán.)
A püspökök összeülhetnek, hogy olyan kérdéseket vitassanak meg, amelyek az egyetemes egyházat érintik, vagy “olyan ügyeket is tárgyalhatnak, amelyek közvetlenül egy meghatározott régiót vagy régiókat érintenek”.
Szent II. János Pál pápasága alatt számos szinódusi gyűlést tartottak, például egyet 1994-ben, “A megszentelt életről és annak szerepéről az egyházban és a világban” címmel. XVI. Benedek pápa hasonlóképpen tartott szinódusokat, köztük egyet “Isten Igéje az Egyház életében és küldetésében” címmel.
II. János Pál óta különböző olyan szinódusok is voltak, amelyek a világ egyes régióira összpontosítottak, mint például Amerikára (1997), Európára (1999) és Afrikára (2009).
Minden helyzetben a püspökök csoportja megvitatott bizonyos kérdéseket, és javaslatokat tett arra vonatkozóan, hogy az Egyház hogyan közelíthetné meg a különböző problémákat. A legtöbb esetben azonban a megoldások elsősorban új megközelítésekre, nem pedig kötelező érvényű jogszabályokra összpontosítottak.
A Szinódus különböző típusú gyűléseken ülésezik: rendes gyűlésen az egyetemes egyház javát érintő ügyekben; rendkívüli gyűlésen sürgős ügyekben; speciális gyűlésen pedig olyan ügyekben, amelyek főként egy vagy több konkrét földrajzi régiót érintenek.
Ferenc pápa pápasága alatt többször hívott össze szinódust, 2021-ben pedig “A szinódális egyházért” témában kezdeményezett szinódust. Ez a szinódus magában foglal majd egy rendes szinódusi gyűlést és több, hozzá kapcsolódó helyi egyházmegyei szinódust is. Ez a szinódus 2023-ban ér véget, lezárva egy kétéves szinódális folyamatot. Erről bővebben itt írtunk.
A szinódus általában püspökök csoportja, akik azért gyűlnek össze, hogy segítsék a Szentatyát az egyház előtt álló kihívások kezelésében.