Miután a bölcsek eltávoztak, íme, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában, és így szólt: „Kelj fel, vedd a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, míg nem szólok neked! Heródes ugyanis arra készül, hogy megkeresi és megöli a gyermeket.” József fölkelt, fogta a gyermeket és anyját, és még azon éjjel elment Egyiptomba. Ott maradt Heródes haláláig, hogy beteljesedjék, amit az Úr a próféta által mondott: Egyiptomból hívtam az én fiamat. Amikor Heródes látta, hogy a bölcsek kijátszották, nagy haragra lobbant, és Betlehemben meg annak egész környékén megöletett minden fiúgyermeket kétévestől lefelé, a bölcsektől megtudott időnek megfelelően.
Akkor beteljesedett, amit Jeremiás próféta jövendölt: „Kiáltás hangzik Rámában, nagy sírás és jajgatás: Ráchel siratja fiait, és nem akar vigasztalódni, mert nincsenek többé.”
Ezek az evangélium igéi.
Mt 2,13-18
Elmélkedés
Az ártatlan kisdedek, akiket ma vértanúként ünneplünk, úgy tanúskodnak a Megváltóról, mint ahogy Szent Ferenc tette akkor, amikor egy testvérrel elmentek prédikálni, de nem szólt egy szót sem. Amikór haza érkeztek a testvér megkérdezte, hogy mikor fogunk prédikálni, Ferenc azt mondta, hogy egész nap prédikáltunk. Ezek a csecsemők, akik nem tettek semmi rosszat, nem ártottak senkinek, nem bántottak senkit, csak szeretni való kedves teremtmények, mutatnak rá a legszebben arra, hogy mit jelent az, hogy Jézust ártatlanul vállalta értünk (értem) a halált.