Amikor éltetjük Márton Áron gazdag hagyatékát, nem csupán az ő nagyságát szemléljük, hanem lelkiekben is közelebb kerülünk hozzá – mondta Urbán Erik, az Erdélyi Ferences Rendtartomány elöljárója szombaton Csíkszentdomokoson, a Márton Áron püspök tiszteletére rendezett megemlékezésen és konferencián. A püspökről elnevezett helyi múzeum és partnereik által szervezett rendezvényen történészek, egyházi és világi elöljárók, illetve számos helyi lakos is részt vett.

Ünnepi szentmisére hívta szombaton délelőtt Márton Áron tisztelőit a csíkszentdomokosi templom harangja. Immár 13 éve, hogy minden év augusztus utolsó hétvégéjén az 1896. augusztus 28-án született Márton Áron, Erdély néhai szent életű püspökéről szentmisén és konferencián emlékeznek meg. A konferenciák célja, Márton Áron gazdag életútjának, életpéldájának megismertetése azokkal is, akik személyesen nem ismerték a püspököt. – Mi azt szeretnénk, hogy Márton Áron püspök néhány évtized múlva ne egy szentképen ábrázolt, senki által nem ismert személy legyen, hanem hagyatéka annyira élő legyen, amelyhez bármikor oda tudunk fordulni, akár írásai által lelki tanácsért, szép gondolatokért, akár a nagyon komplikált erdélyi közelmúlt eseményeinek megértéséért, amely kihatással van az eléggé bonyolult jelenünkre és jövőnkre is – mondta Lázár Csilla, a konferencia szervezője, a Márton Áron Múzeum vezetője.

Márton Áron 100, Ferences Rend 800

 Az idei rendezvény két jubileumhoz kapcsolódott: éppen száz éve szentelték pappá Márton Áront és mutatta be első szentmiséjét Csíkszentdomokoson, illetve a Ferences Rend 2023–2026 között centenáriumokat ünnepel. Az ünnepi szentmise főcelebránsa dr. Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke volt. Urbán Erik, ferences tartományfőnök prédikációjában kiemelte: amikor éltetjük Márton Áron gazdag hagyatékát, nem csupán az ő nagyságát szemléljük, hanem lelkiekben közelebb kerülünk hozzá. – Amikor a mai szentmisében hálát adunk Áron püspök személyéért és azért, hogy a rábízott talentumokat kamatoztatva felkiáltójellé lett számunkra, emlékeztetnünk kell magunkat, ehhez szükséges volt az ő igenje az isteni bizalomra, amellyel elfogadta, és amellyel elfogadjuk a személy szerint Istentől nekünk ajándékba kapott, kamatoztatásra adott hivatást és küldetést. Ez olyan horizontot nyit meg, amelyre a szívünk titokban vágyakozott, amely felfedi Istenünk szívét és bevezet barátságába, mert ezentúl nincs többé szolga, csak barát. Ez pedig sohasem látott hatalmas fordulat, mely a bizalom forrásává lesz, amely elvezet önmagunkhoz, hogy a lényünk legmélyén felfedezzük a Végtelent, Istent, akit tetteinkben és szavainkban adni akarunk – mondta a ferences elöljáró. Hozzátette: a 2024-es évben a Ferences Rend a nagy centenáriumon Assisi Szent Ferenc stigmatizációját ünnepli, vagyis arra emlékeznek, hogy nyolcszáz évvel ezelőtt Alverna hegyén az Úr látható módon megpecsételte szeretetével az ő szolgáját; Ferenc testén megjelentek az Úr Jézus szent sebei. – Ferenc az Úrral való mély találkozásban megújultan jön le Alverna hegyéről, hogy befejezhesse mindazt, ami rábízatott. Mi pedig, akik életkorunkból kifolyólag egyre többen leszünk ilyenek, akik Áron püspök „tettrekészségét, akaraterejét, saját lábon való gondolkodását és cselekvését, higgadt megfontoltságát, prudens okosságát” életrajzokból és az őt ismerők személyes elbeszéléseiből ismerjük, kiérezzük, hogy püspöksége négy évtizede alatt többször megjárta „Alverna, a szenvedések hegyét” – és hogy csak néhányat említsek azon tényezők közül, amelyek nyomasztóan hatottak rá: a bukaresti kormány és a vallásügyi titkárságok, a békepapi mozgalom, a II. bécsi döntés, az egyházmegye gazdasági gondjai, az állambiztonsági szervek, a börtönévek, valamint az a sok-sok szellemi, erkölcsi kár, amelyeket mi, a fiatalabb korosztály az Áron püspök által leírt sorok között olvasva sejthetünk meg – sorolta az ünnep szónoka.

A szentté avatás folyamatáról

A szentmise után a hívek a Márton Áron Zarándokközpontba vonultak. A konferencia résztvevőit Beke Mihály András, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának első beosztott konzulja, Kovács Gergely érsek és Cristiana Marinelli, Márton Áron szentté avatási eljárásának olaszországi ügyvivője köszöntötte. Utóbbi a szentté avatás folyamatáról is beszámolt. –  Megírtuk a pontosításokat, a válaszokat, amelyeket az eddig összeállított anyaggal kapcsolatosan kért a dikasztérium. Ez még a tavasszal megtörtént. Nagyon részletes anyag, kimerítő érvekkel alátámasztva. Leadtuk, bemutattuk, és most várjuk, hogy a dikasztérium értékelje. Reménykedünk, hogy minden pontra a legjobb tudásunk szerint válaszoltunk, ha a döntés kedvező lesz, az ügyben lesz továbblépés – tolmácsolta dr. Cristiana Marinelli posztulátor szavait Kovács Gergely érsek.

A megnyitó után a meghívott előadók Márton Áron papi hivatásáról, a lupényi egyházközséggel való ügyéről, a 40-es évek papi ideáljáról, az erdélyi ferencesek – P. dr. Boros Fortunát tartományfőnöksége ideje alatti – lelkipásztori szolgálatáról és kihívásairól, a Márton Áron püspöksége idején történt ferences papszentelésekről, templomokról és kolostorokról, a marosvásárhelyi ferences templom lebontásáról tartottak előadásokat. A konferenciát Márton Áronról és a ferences kortársairól készült képek és hangfelvételek lejátszása zárta.