A húshagyókedd a keresztény hagyományok szerint a farsangi időszak utolsó napja, és egyben a nagyböjt előtti utolsó olyan alkalom, amikor még lehet húst fogyasztani. Ez a nap a mulatságokról, lakomákról és a farsangi vidámságról szól, hiszen másnap, hamvazószerdával, kezdődik a 40 napos nagyböjt, amely a húsvét előkészületi időszaka.

A húshagyókeddet gyakran nagy evésekkel, ünnepléssel zárják, hiszen ez az utolsó lehetőség a böjt előtti „kicsapongásra”. Szokás ilyenkor farsangi fánkot sütni, gazdag ételeket főzni, hogy a következő időszakban a szerényebb fogások jobban érvényesüljenek. A nap nevét is a „hús elhagyásából” kapta, mivel régen ezen a napon vették búcsút a húsos ételektől.

2025-ben a húshagyókedd március 4-re esik, és ahogy minden évben, kedd napra. Ez egy mozgó ünnep, hiszen időpontja attól függ, hogy húsvét mikor van – húsvétvasárnaptól visszaszámolva 47 nappal esik előre.

Húshagyókedd hagyományai világszerte

A világ különböző pontjain eltérő szokások kapcsolódnak a húshagyó keddhez, de egy dolog közös: a bőséges lakoma és a farsangi időszak lezárása.

Az angolszász országokban Shrove Tuesday néven ismert, és leginkább a „palacsinta napjaként” ünneplik. Angliában hagyomány, hogy ezen a napon palacsintát sütnek, mivel a böjt kezdetével a háztartások ki akarják üríteni a tojás-, tej- és vajkészleteiket.

Amerikában a Mardi Gras („kövér kedd”) ismert ünnep, különösen New Orleansban, ahol színes felvonulásokkal, jelmezekkel és hatalmas lakomákkal zárják a farsangot. Jelképes étele a king cake (királytorta), amelynek kör, illetve gyűrű alakja a királyi koronát szimbolizálja, és édes, fahéjas tésztából készül, kandírozott és/vagy aszalt gyümölcsökkel, édes krémmel töltve. A torta három színű – lila, zöld és arany –, amelyek az igazság, a hit és a hatalom jelképei.

A királytorta mandulás vagy csokis változata a francia és a belga konyha tipikus desszertjeként is megtalálható, galette vagy gâteau des rois elnevezéssel. A Mardi Gras Franciaországban is a tél búcsúztatója, számos helyen rendeznek utcai farsangokat, mulatságokat, ahol nagyon finom crêpes-t (sós vagy édes francia palacsintát), gofrit és egyszerűen, kelesztés nélkül elkészíthető beignet (francia fánkot) kínálnak.

Németországban ez a nap a Faschingsdienstag, és a farsangi mulatságok csúcspontját jelenti. Ezen a napon hagyományosan fánkot (berliner vagy krapfen) esznek.

A velencei karnevál utolsó napja is erre az időszakra esik, amely híres a maszkos bálokról és az édességekről, például a chiacchiere nevű ropogós fánkról.

A felsorolásból nem hagyhatjuk ki a világ talán leghíresebb karneválját, a rióit, ami igazi ünnepnek számít. Hogy milyen édességet esznek ilyenkor a vidám maskarákba öltözött emberek? Nos, leginkább a sűrített tejből és kakaóból készülő, trüffelgolyóhoz hasonló brigadeirost, valamint népszerű még a quindim, amely egy gluténmentes, tojássárgájából, cukorból és kókuszreszelékből készülő desszert.

Magyarországon a húshagyókedd hagyományosan a farsang végét jelzi, és a „farsangfarka” utolsó nagy lakomájával zárul. Ilyenkor jellemzően fánkot, bőséges húsételeket és zsíros fogásokat fogyasztunk, hiszen másnaptól kezdődik a böjt. 

A húshagyókedd ételei

Bár a húshagyó kedd ételei országonként eltérnek, általánosságban elmondható, hogy a laktató, bőséges fogások dominálnak. Ilyenkor a legtöbb helyen még utoljára – hiszen a böjt alatt mellőzni kell ezeket – jöhetnek a húsos, kolbászos, szalonnás ételek, és a kényeztető finom palacsinták, fánkok. 

A húshagyókedd és a böjt kapcsolata

A húshagyó kedd célja nemcsak az utolsó nagy lakoma volt, hanem a böjtre való lelki és testi felkészülés is. A keresztény hagyományok szerint a böjt az önmegtartóztatás és a lelki tisztulás időszaka, amely Jézus szenvedésére és feltámadására készít fel. Manapság sokan nem feltétlenül vallási okokból böjtölnek, hanem egészségügyi vagy önfegyelmi célból, például cukrot, alkoholt vagy feldolgozott ételeket hagynak el az étrendjükben ebben az időszakban. 

Forrás: internet