Bátran valljuk meg hitünket – szólít fel Erdő Péter. Bölcskei Gusztáv szerint tiszta, igaz beszédre van szükség. Gáncs Péter a kölcsönös megértést emelte ki ünnepi beszédében.
A Szentlélek eljövetele a bérmálás szentségében tisztító változást hoz az életünkben, „képessé tesz arra, hogy bátran valljuk meg a hitünket, és bátran kövessük is Krisztus tanítását" – mondta Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek a pünkösdvasárnapi misén Esztergomban.
A bazilikában esztergomi és a főegyházmegyéből érkező fiatalok és felnőttek részesültek a bérmálás szentségében.
„A legnagyobb bátorság sokszor ahhoz kell, hogy a saját rossz szokásainkkal, kisszerűségünkkel, kényelemszeretetünkkel szakítsunk. Ahhoz, hogy komolyan harcolni kezdjünk Isten akaratának teljesítéséért mindennapi életünkben" – mondta a bíboros a bazilikát megtöltő hívők előtt. A Szentlélek eljövetele után az apostolok hithirdetőkké váltak. Kényszert éreztek, hogy átadják Krisztus jó hírét minden embernek.
„Ezt a missziós lelkületet, hitünk igazságának megismerését, az egyház tanításának hűséges követését és elkötelezett továbbadását, ezt a képességet és ajándékot kérjük az újonnan bérmálkozók számára a Szentlélek Úristentől" – tette hozzá Erdő Péter. A húsvéti idő a feltámadást követő ötvenedik napon, pünkösd ünnepével zárul. Ekkor a harmadik isteni személy, a Szentlélek kiáradását és az egyház megszületését ünneplik a katolikusok. A püspökök szerte a világon kiszolgáltatják a bérmálás szentségét.
Az ószövetségi korban Mózes korától kezdve húsvét után hét héttel tartották a „hetek ünnepét", amelyet pentékoszténak (ötvenedik nap) neveztek. Az ötvenedik nap eredetileg aratási, hálaadási nap volt. A magyar nyelv – számos más nyelv mellett – ebből származtatja a pünkösdi ünnep ma használatos nevét. Az Esztergom-budapesti Főegyházmegye pünkösdhétfőn a máriaremetei kegytemplom kertjében tartja a karizmák ünnepét, a főegyházmegye ifjúsági és családi napját. Az eseményen délután pódiumbeszélgetést folytatnak Erdő Péterrel, utána pedig misét tartanak.
Bölcskei Gusztáv: pünkösd a kijózanító beszéd ideje
Isten azt üzeni, hogy mindennek következménye és súlya van; rá kell döbbenni, hogy nincs semmi, amit következmény nélkül lehet ígérni, tenni vagy elmulasztani – mondta Bölcskei Gusztáv református püspök a debreceni Nagytemplomban tartott pünkösdvasárnapi istentiszteleten.
A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke úgy fogalmazott: pünkösd a tiszta, kijózanító beszéd ideje. Az emberi józanság legnagyobb barátja a szentlélek. Ez bekapcsolja a látást, amivel a jót jónak, a rosszat pedig rossznak látjuk – hangoztatta.
„Nem attól nyög ez az ország, hogy éveken, talán évtizedeken át úgy éltünk, és olyan döntések születtek rólunk és az utódainkról, mintha ezeknek nem lenne következményük?" – tette fel a kérdést a püspök, majd leszögezte: ma is tiszta, igaz beszédre van szükség.
Pünkösd volt a legelső pillanat, amikor az egyház kilépett a templom falai közül, és megjelent a világban, hogy hirdesse Isten igéit. A világ nyomorúságát ugyanis nem lehet a templom falain kívül hagyni – tette hozzá.
Hányszor akarták bizonygatni nekünk – folytatta -, hogy „nincs helyünk a templom falain kívül". Szavai szerint azonban az egyház az utcán, a világ zűrzavarában születik, és szemben a mennyek országának „harmonikus hangulatú" istentiszteleteivel, „nekünk a zűrzavar, a gonoszság és a bűn világában kell istentiszteletet tartani".
Igehirdetésében a püspök felhívta a figyelmet arra, hogy lehet sopánkodni azon, miért nem járnak többen templomba, hogy miért nincs nagyobb hatása az egyháznak erkölcsi kérdésekben, de szerinte a hibát nem másokban kell keresni.
Az igehirdetés végén Bölcskei Gusztáv Isten áldását kérte a templomot csaknem teljesen megtöltő hívekre.
Gáncs Péter: pünkösd a kölcsönös megértés ünnepe
Pünkösd a kölcsönös megértés és a gyógyuló kommunikáció ünnepe – mondta Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke pünkösdvasárnapi igehirdetésében Budapesten a Deák téri evangélikus templomban.
A nagy érdeklődéssel kísért ünnepi alkalmon, amelyen egyúttal a Deák téri evangélikus templom 200 éves fennállásáról is megemlékeztek, a püspök azt mondta: pünkösd nem emlékünnep, hanem „Isten által felkínált ajándék mindnyájunk számára".
Megfogalmazása szerint ez az ünnep „a jelenünkbe, a húsunkba vág (...) szembesít bűneinkkel", és adja az embereknek a bűnbánat, a bűnbocsánat és az újrakezdés ajándékát.
A püspök hangsúlyozta: pünkösd ünnepe nem múlt idő, mert „Isten nem volt, és nem lesz majd, hanem ő a „vagyok", a jelen idő, az első és az utolsó".
Gáncs Péter prédikációjában feltette a kérdést: „A politikában nem attól szenved-e ez az ország, hogy nem értik egymást a pártok, nem érti a kormány az ellenzéket, és az ellenzék sem érti a kormányt?"
Arról is beszélt, hogy „mi is zavarba jövünk, ha egyszerre csak megértjük egymást, mert megszoktuk, hogy elbeszélünk egymás mellett, egymás feje felett". Véleménye szerint igaz ez az élet sok területére, a szülők nem értik meg gyermekeiket, és „nem biztos, hogy van közös nyelvük a tanároknak és diákoknak". A párválasztásban és a házasságban is kiderülhet: nem értjük egymás nyelvét, „nincs közös szókincs, hogy megoldjuk a problémákat", és ez sokszor váláshoz vezet – mutatott rá.
A püspök kiemelte: nem érti a világ az egyház nyelvét és sokszor az egyház sem érti a világ nyelvét, „így marad a kölcsönös előítélet, indulat, kirekesztés". Ezért „elemi erővel kell feltörjön a fohász: tanítson meg a Szentlélek minket egymás megértésére és befogadására" – hívta fel a figyelmet.
Mint mondta, „a lélek szele feléleszti a már-már csak pislákoló hitet, reményt és szeretetet", és a Szentírás tanúsága szerint „a tanítványok másokat is felforrósító szeretettel kezdtek el tanúskodni Jézusról", amikor Isten kiárasztotta rájuk Szentlelkét; erre emlékezik pünkösdkor a kereszténység.
Gáncs Péter hangsúlyozta: a feltámadó Jézus „jó pásztorként keresi az elkallódottakat, az elveszetteket, az eltérítetteket, a félrevezetetteket, az elkóboroltakat". A hozzá való hazatalálást egyetlen feltételhez köti csupán: „kérjük gyermeki bizalommal, és fogadjuk be az erő, a szeretet és a józanság lelkét", mert „kérés híján elmarad a pünkösdi ajándék".
Szólt arról is az igehirdetés során, hogy „szabadok vagyunk a kérésre, de az elutasításra is; ennek kockázatát Ádám és Éva óta ismeri az emberiség". A világmindenség azonban megérthető, Isten pedig „dialógusra kész velünk, és megtanít bennünket szabadító akaratára" – tette hozzá.
