Orbán László boldoggá avatását szeretné kezdeményezni György Balázs szárhegyi lelkész. A néhai kolozsvári egyetemi lelkész 2008-ban hunyt el, miközben egy diákját akarta megmenteni a vízbefúlástól a Duna-deltában – számolt be vasárnap megjelent lapszámában a Keresztalja című erdélyi katolikus hetilap. Mint rámutatnak, György Balázs indítványa részben annak köszönhető, hogy Orbán László hozzá fordult a papi hivatásának felismerésekor, de az egyetemi lelkész tervezett beatifikációjával rajta kívül is sokan egyetértenek.

Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a lap megkeresésére kijelentette, az életszentség megérdemli, hogy oltárra emeljék. „Orbán László a szeretet vértanúja, így az egyszerűbb vértanúperrel lehetne boldoggá avatni, amihez nem kell csoda” – fejtette ki a főpásztor, akinek meggyőződése, hogy aki valamilyen isteni erényért hal meg, vértanú. Ezt az álláspontot képviseli Lukács Róbert egyházjogász is, az Érseki Bíróság helynöke. „A boldoggá avatásnak lelkipásztori célzata van, hiszen mintaképül lehet állítani az illető személyt – magyarázta az érsek. – Minden korban, minden népnek szüksége van eszményképekre.”

A Keresztalja a szentszéki illetékes hivatalt is megkereste az ügyben. Claudio Iovine, a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjának munkatársa kérdésükre úgy nyilatkozott, lehetségesnek tartja a boldoggá avatást, amihez azonban véleménye szerint szükség van ugyan csodára, de az eljárás ettől függetlenül is beindítható. A kanonizációs ügyekkel foglalkozó illetékes a továbbiakban tanúvallomások gyűjtését javasolta, amelyekből kitűnik, hogy Orbán László szent életű ember volt, illetve imacsoportok alakítását, amelyek az ő emlékét viszik tovább. Mindemellett nélkülözhetetlen egy olyan csoport, amely a szentté avatással foglalkozik.

zért a célért dolgozó csoport Erdélyben ugyan még nem alakult, viszont a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség tagjai összegyűjtötték a temetésen elhangzott búcsúztatókat, tanúságtételeket, fotókat, Orbán László előadásainak hanganyagát. A lelkészség keretében működik az ő nevét viselő távimacsoport, amelyben gyakran imádkoznak szentté avatásáért. Takó István kolozsvári egyetemi lelkész szerint a boldoggá avatás révén Orbán László életét és tevékenységét szélesebb körökben is megismerhetik, s mindez példaként szolgálhat a ma embere számára. Megígérte: amennyiben felvállalja valaki a boldoggáavatási folyamat elindítását, ő is szívesen segít, amiben csak tud.

A szenttéavatási eljárást a haláleset után öt évvel lehet elindítani, kérvényezni már hamarabb is lehet.

„Mindeddig még senki nem kérvényezte ezt a gyulafehérvári Érseki Bíróságon” – mondta el Lukács Róbert bírósági helynök. A kanonizálási folyamatról elmondta: elsőként az ügy kérvényezője az érsekkel közösen kell hogy kijelölje az egyházmegyei posztulátort, aki elindítja a folyamatot. Ezt követően a boldoggá avatandó életét és írásait tanulmányozzák, hogy megállapítsák, egyeznek-e azok az egyház tanításával. A vértanúságról való tudakozódás, majd a bizonyítás következik, amelynek során a tanúkat is kihallgatják. Az összegyűjtött dokumentumokat a Szenttéavatási Ügyek Kongregációjához küldik. Teológusok, bíborosok, püspökök vizsgálják meg Rómában a vértanúságról előkészített tanulmányt, majd a pápa fogadja el a hősiesség dekrétumát. Ezután történhet a boldoggá avatás. A szentté avatáshoz viszont minden esetben elengedhetetlen a csoda. n Krónika

Orbán László 1969. május 11-én született Kolozsváron. Thomas Merton önéletrajzának olvasása után ismerte fel papi hivatását, majd felkereste György Balázs kolozsvári káplánt. Érettségi után barátjával, Csapai Árpáddal együtt jelentkezett a teológiára, tanulmányait csak a katonaság elvégzése után kezdhette el. 1998-ban szentelték pappá, majd Gyimesfelsőlokon volt káplán. 2005-ben helyezték szülővárosába, ahol a Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL) egyetemi lelkészeként szolgált. 2008. augusztus 9-én hunyt el, amikor a Duna-deltában megpróbálta megmenteni a vízbefúlástól az egyik fiatalt.

Krónika, 2011. május 27.