A zarándokokat a ferences rend tartományfőnök-helyettese köszöntötte. A szentmisében megemlékeztek az Erdélyi Egyházmegye alapításának ezredik, illetve a ferences rend pápai jóváhagyásának nyolcszázadik évfordulójáról. „443 évvel ezelőtt őseink itt kérték a Szűzanya segítségét” – mondta Jakubinyi György gyulafehérvári érsek a szertartás elején, majd köszöntötte Bábel Balázs érseket. „Ezeréves múltunkban több mint 900 esztendőn át Szent István akaratából egyházmegyénk alapítója döntése szerint az Erdélyi Egyházmegye a Kalocsa-Bácsi Érsekséghez tartozott a román konkordátumig. Éppen ezért méltó és igazságos volt, hogy az az érsek jöjjön el hozzánk és hirdesse az igét, akihez tartoztak az erdélyi hívek, az erdélyi püspökség, az ezeréves történelem 90%-án át” – fogalmazott Jakubinyi György. Ezután köszönetet mondott a ferences szerzeteseknek, hogy immár közel 700 éve őrzik a somlyói szentélyt.
„Itthon vagyunk. A magyar nemzet szíve itt dobog most ebben az ünnepi órában. Égi édesanyánk összeköt bennünket a világ bármely tájáról érkezett magyarokat, de összeköti azokat is, akik más nemzethez tartoznak, mert az első pünkösd óta tudjuk, hogy az egyházban minden nemzetnek helye van” – mondta Bábel Balázs érsek a szentmise elején.
Szentbeszédében a kalocsa-kecskeméti érsek úgy fogalmazott: a Gyulafehérvári Érsekség 1000 éve beláthatatlan idő egy ember életében. „Úgy is jöttem ide, mint a szent koronát hozó Asztrik érsek 90. utóda. Beláthatatlan hosszú idő a 800 éves ferences rend története. Mégis most ezek a jubileumok összekötnek bennünket múltunkkal, jelenünkkel és remélhetőleg 1000 évnél is tovább tartó jövőnkkel. Összetartanak és összekötnek mindazokkal, akik a közös keresztény hitben a nemzettudatban magyarnak, székelynek, csángónak vallották és vallják magukat” – mondta homíliája elején Bábel Balázs.
Hogyan tekintsünk történelmünkre? – tette fel a kérdést. Ha valaki meg akarja ismerni történelmét, annak társalkodnia kell Istennel – idézett egy francia gondolkodót. A Szűzanya is ezt tette életében. A Magnificat egyben egy rejtettt történelmi visszatekintés is, hiszen benne van az, hogy nemzedékről nemzedékre mit tett az Isten. Felfedte benne Isten gondviselését. Nekünk is meg kell látnunk a múltban Isten gondviselését, mert a múlt erős gyökér, jelen és jövő ebből él. Fel kell fednünk benne Isten vonalvezetését. Ugyanezt kell tennünk saját életünkben is: fel kell fedeznünk benne Isten gondviselését.
Istent nem lehet nagylelkűségben felülmúlni. Ő a lelki erősség adományát is nekünk ajándékozza, ahogy Szűz Máriának is adta, aki állt a kereszt alatt és nem rogyadozott. Ő akkor is hitte, amit 33 évvel korábban mondott neki az Angyal: Isten neki adja atyjának házát és uralmának nem lesz vége. Rá kell tekintenünk bajainkban, hogy lelki erőt kaphassunk, hiszen ő a mi égi édesanyánk – folytatta Bábel Balázs. A világ és a mi magyar népünk is nagy válságban van. A magyarországi gondok kivetülnek a világ összes magyarjára. De minden megosztó szándék ellenére mi egyetlen nemzetet alkotunk – szögezte le.
Sokan csak a gazdasági válságot látják. Akik mélyebben látnak, azt mondják, erkölcsi válságban vagyunk. Azonban ennél is mélyebbre kell tekintenünk, mert az erkölcs nem áll meg önmagában. Támaszt kíván. Az újkori ember elveszítette komoly istenhitét, immár 300 éve. Azóta egyre lejjebb csúszunk. Az erkölcsi válságban minden korrumpálódott, és ezt követte az értékválság. Mindennek a pénz a mércéje. Az összes többi bűnből könnyebb kigyógyulni, mint a pénzimádatból. Ma ott tartunk, hogy az áldozatos munkakörökben dolgozó emberek, ápolók, tanítók vagy egy pláza dolgozója, egy hónap alatt nem szerez annyi jövedelmet, mint e világ gazdagjai egy óra alatt. Az értékválságot pedig nagyon könnyen követheti államcsőd is – figyelmeztetett Bábel Balázs.
A válsághoz hozzátartozik, hogy az emberiség őssejtjét, a családot rombolják. Minden más együttélést fel akarnak emelni a család rangjára, miközben a családok támogatása csökken. Növekszik az abortuszé. Még a prostituáltak is kapnak újabban állami támogatást. De a családok helyzete egyre inkább megnehezedik. A maradék ifjúságot pedig megrontják. Mindenhová beszivárog az új kór, a gender-program, hogy mindenki döntse el szabadon, hogy férfi vagy nő akar lenni. Eddig mindig azért tudtunk felemelkedni, mert többen születtek, mint ahányan meghaltak. Mára ez a rend is megfordult. Fel kell ébrednünk, mert a családokat, fiataljainkat tudatosan rontják meg – hangsúlyozta a kalocsa-kecskeméti érsek.
Mit hoz a jövő? A csíksomlyói búcsú mottójára utalva (Krisztussal ezer esztendeig) Bábel Balázs elmondta: nemcsak a múltra utal, hanem a jövőre is. Milyen jövőkép áll előttünk? Kisemmizettek lettünk. Kifizethetetlen adósság jármában nyögünk. Növekszik a munkanélküliség. A kilátástalanság, a depresszió egyre több embert taszít a mélyszegénységbe. Statisztikák szerint több mint hárommillió embert.
Szüntelenül imádkozzatok! Úgy szeressétek egymást, ahogy én szerettelek titeket! A hegyi beszéd, a nyolc boldogság magában foglalja a Tízparancsolatot. Nem a tilalmakra, hanem az eszményekre hívja fel a figyelmünket. Jézus Krisztus a mi örök eszményünk. Őt kell követnünk. Amikor boldogságot ígér a szegényeknek. Ki kell állnunk értékeink mellett, akkor is, ha üldöznek bennünket. Legyen gondunk a szociálisan rászorulókra! Ha ezek megvalósítására törekszünk, akkor nemzetünk megmarad, újjászülethet és még azt is remélhetjük, hogy a végítéleten jobbjára állít bennünket. Össze kell fognunk! Mert nem vette le rólunk a Magyarok Nagyasszonya a kezét. Sem a Csíksomlyói Szűz Mária! Ő velünk van! Hozzá kell folyamodnunk úgy, ahogy ezer évvel ezelőtt a mi Szent István királyunk végső elkeseredettségében felajánlotta a koronát, úgy ajánljuk fel mi is az életünket neki.
(Bábel Balázs szentbeszéde teljes terjedelmében Dokumentumok rovatunkban olvasható.)
Magyar Kurír
