„Pápasága csillaga továbbra is ragyog számunkra” – Sodano bíboros beszéde a Szentatyához

Miután a pápa bejelentette lemondását, Angelo Sodano bíboros, a bíborosi kollégium dékánja mondott beszédet:

„Szentatyánk, Péter szeretett és tisztelt utóda, mint derült égből a villámcsapás, úgy visszhangzott megható üzenete ebben a teremben. Szinte nem akartuk elhinni, olyan eltévelyedetten hallgattuk szavait. Azokban észrevettük azt a nagy szeretetet, amelyet Ön Isten Szent Egyháza iránt mindig érzett”.

Sodano bíboros ennek az apostoli cenákulumnak, a bíborosi kollégiumnak a nevében, a pápa kedves munkatársai nevében arról biztosította őt, hogy most is közel állnak hozzá, mint ahogyan pápasága ragyogó nyolc évén keresztül. A bíborosi kollégium dékánja felidézte 2005. április 19-ét, amikor a konklávé végén remegő hanggal feltette a kérdést: „Elfogadod-e kánoni megválasztásodat pápává?”

A pápa pedig, bár szintén meghatottan, nem késlekedett, hogy igennel válaszoljon, bízva az Úr kegyelmében és Mária, az egyház Édesanyja anyai közbenjárásában. Máriához hasonlóan azon a napon a pápa „igennel” válaszolt és megkezdte ragyogó pápaságát a folytonosság jegyében, amelyre olyan sokszor utalt beszédeiben az egyház történelmét illetően. Folytonosságban 265 elődjével a péteri székben a történelem kétezer éve során, Péter apostoltól, az egyszerű galileai halásztól kezdve a múlt század nagy pápáiig, Szent X. Piusz és Boldog II. János Pálig.

Február 28-a előtt, amikor a pápa pontot kíván tenni péteri szolgálatára, amelyet olyan nagy szeretettel és alázattal végzett, lesz még alkalom arra, hogy a bíborosok, munkatársai jobban kifejezzék érzelmeiket. Ezt teszik majd a világ minden részén élő lelkipásztorok és hívek, jóakaratú emberek sokasága, számos ország vezetőivel együtt.

„Ebben a hónapban még abban az örömben lesz részünk, hogy hallgathatjuk a legfőbb Pásztor hangját, már most Hamvazószerdán, majd csütörtökön, amikor a római papokkal találkozik, továbbá vasárnaponként a déli Úrangyala elimádkozásakor és a szerdai általános kihallgatásokon. Tehát lesz még sok alkalom arra, hogy hallgassuk atyai szavát. Küldetése tovább folytatódik” – mondta a pápának Sodano bíboros, majd így zárta beszédét: „Ön azt mondta, hogy mindig mellettünk lesz tanúságtételével és imájával. Mint ahogy a csillagok tovább ragyognak az égen, úgy ragyog majd mindig számunkra is pápasága csillaga. Szentatyánk, Ön mellett állunk és kérjük áldását”.

Bátran, félelem nélkül hirdessük mindenkinek Krisztust –                                                                                                     a pápa buzdítása a vasárnap déli Úrangyala elimádkozásakor

Az evangélium apostolai soha ne veszítsék el bátorságukat, miközben hirdetik Krisztust minden embernek, a föld végső határaiig – mondta XVI. Benedek pápa, magyarázva február 10-én a vasárnapi evangéliumi szakaszt.

Ebben Jézus arra szólítja fel Pétert, hogy küzdje le bizalmatlanságát, amiért egész éjszaka nem fogott társaival egyetlen halat sem. Péter bízik az Úrban és megtapasztalja a csodálatos halfogást, mielőtt még emberhalásszá lenne. Ez az evangéliumi szakasz megérteti velünk Isten hívó szavának pedagógiáját, amely nem annyira a kiválasztottak tulajdonságaira, hanem hitükre vonatkozik. Azt is megmagyarázza, hogy a papságra és a megszentelt életre szóló meghívás Isten műve.

Az ember nem szerzője saját hivatásának, hanem válasz az isteni javaslatra. Emberi gyengeségünk ne adjon félelemre okot, ha Isten hív bennünket. Bízzunk erejében, amely éppen gyengeségünkben működik; egyre inkább hagyatkozzunk irgalmassága erejére, amely átalakít és megújít – fejtette ki a vasárnap déli Úrangyala elimádkozása előtt mondott beszédében XVI. Benedek pápa.

Ez az irgalmasság magába foglalja az egyház egész küldetését: földi léte során arra kapott meghívást, hogy fogadjon be mindenkit, jókat és rosszakat egyaránt. A feltámadás után azonban csak a jók tartoznak majd hozzá. Isten Szava bennünk és keresztény közösségünkben is élessze újjá a bátorságot, a bizalmat és a buzgóságot, hogy hirdessük az evangéliumot és tegyünk róla tanúságot. A kudarcok és a nehézségek láttán ne veszítsük el bátorságunkat: a mi feladatunk, hogy kivessük a hit hálóját, az Úr fejezi be majd a művet.

Az Úrangyala elimádkozása után a pápa a Távol-Kelet népeit köszöntötte, akik a holdújévet ünneplik. A béke, az összhang és a hálaadás az égnek olyan egyetemes értékek, amelyeket a holdújév örömteli alkalmából ünnepelnek. Ezekre az értékekre vágyik mindenki, hogy építhesse családját, a társadalmat és a nemzetet.

A pápa annak a kívánságának adott hangot, hogy a Távol-Kelet népei számára is teljesedjenek be elvárásaik egy boldog és bőséges életre. Külön üdvözölte az érintett országok katolikusait, hogy a Hit évében vezesse őket Krisztus bölcsessége.

A Szentatya végül emlékeztetett rá, hogy február 11-e a Lourdes-i Szűzanya emléknapja, egyben a Betegek Világnapja. A pápa arra buzdította a híveket: gondoskodjanak a szenvedőkről, látogassák meg a betegeket Jézus kérése szerint, hogy szeretetünk és segítségünk révén ismét megtalálják a reményt és az Istenbe vetett bizalmat, aki szereti őket.

Idén a Betegek Világnapját a bajorországi Altötting Mária kegyhelyén tartják meg ünnepélyes keretek között. A pápa imáiról és szeretetéről biztosított minden beteget. Lélekben csatlakozik mindenkihez, akik a számára olyan kedves kegyhelyen összegyűlnek.

A német zarándokokhoz intézett köszöntésében a pápa emlékeztetett rá, hogy Lourdes-ban a Szűzanya megjelent Bernadette Soubirous-nak, egy szegény kislánynak és megjelölte neki a forrást, amelynek vize sok beteget meggyógyított. Mária minden időkben közel áll a szegényekhez, betegekhez, szükséget szenvedőkhöz és elkíséri őket Krisztushoz, az élet forrásához.

Végül XVI. Benedek pápa elismeréssel szólt a „Gyógyszer-bank” kezdeményezésről, amelynek eredményeként orvosságokat gyűjtöttek Olaszországban, Spanyolországban és Portugáliában a rászorulók részére.