Hivatalosan is felvette tegnap a Hargita Megyei Könyvtár a Kájoni János Megyei Könyvtár nevet.

 

 

Bunta Levente tanácselnök megnyitóbeszédében kiemelte, hogy amióta a megye átvette a várostól a könyvtárat, azóta az intézmény helyzete egy kicsit el volt hanyagolva. „ Hamut kell szórjak a fejemre, mert a megyei önkormányzat nem igazán tudott jó gazdája lenni a könyvtárnak, de most hogy felvette a Kájoni János nevet, ez a név kötelez minket” – fogalmazott az elöljáró. Elsô megoldásként a város segítségét kérte, hogy közösen keressenek az intézménynek egy saját ingatlant, hiszen a jelenlegiért bért kell fizetni.

Mivel a Hargita Megyei Kulturális Központ és a megyei könyvtár közösen szervezte a névadóünnepséget, Ferencz Angéla igazgató is szólt az egybegyűltekhez. „A névadás gesztusával helyet keresünk annak, ami teret kér magának az életünkben. Azt gondolom, hogy a könyvtár egy ilyen hely” – emelte ki a HMKK igazgatója. Harmadikként a könyvtár igazgatónője szólalt fel. „Tudjuk, hogy Kájoni az egyetemes kultúra kiemelkedő személyisége. Polihisztor, humanista egy rendkívül széles látókörű ember. Ezzel a névadással egy olyan intézményi arculatot próbálunk kialakítani, amelynek Kájoni János lenne az igazi szellemi atyja. Széles látókörű intézménnyé szeretnénk válni” – indokolta a névadás fontosságát Kopacz Katalin. Az intézmény igazgatója azt is kihangsúlyozta, hogy már sikerült elindulni ezen az úton, hiszen a könyvtár korszerűsítette szolgáltatásait. Most már a hátrányos helyzetűeket is ki tudják szolgálni. Jelenleg házhoz is szállítanak könyveket azoknak az időseknek és fogyatékosoknak, akik nem tudnak az intézménybe látogatni, azok számára pedig, akik gyengén vagy egyáltalán nem látnak, hangoskönyveket tudnak biztosítani. Ebben a hónapban most már internet-hozzáférési lehetőséget is tudnak biztosítani az olvasóknak. Természetesen a jövőt is szem előtt tartják: jelenleg egy szakember kérdőívek és mély-interjúk segítségével tárja fel a könyvtár olvasóinak igényét, hogy az intézmény tudatosan tudja fejleszteni szolgáltatásait.

Kájoni személyiségét mélyebben P. Pap Leonárd Ferenc-rendi atya ismertette a jelenlevőkkel. Ha nem lett volna egy Csíksomlyón lakó és dolgozó Kájoni János, aki nyomdát létesített, könyveket írt és nyomtatott, akkor jóval nehezebben valósult volna meg népünk életében a vallási élettel párhuzamosan a tudás, a történelmi, földrajzi, sőt, a néphagyományokat ápoló szellemi gazdagodás. A humanista szemléletű nyomdaalapító (1675), orgonaépítő, zenegyűjtő, zeneszerző Kájoni Jánosnak a névadóünnepségen egy új oldalát is megismerhettük. Habár ferences szerzetes és házfőnők is volt, Kájonit ökumenikus nézetei is híressé tették. A Wesselényi-összeesküvés idején egyenesen Pozsonyba utazik, hogy egy református tiszteletest mentsenek fel a vádak alól. P. Pap Leonárdot követően Róth András Lajos, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Tudományos Könyvtárának szakembere szólalt fel, aki Kájoni Jánost a digitális hálóról összeszedett információk alapján ismertette. Végül a Codex Régizene Együttes előadásában Kájoni zenéjéből kaphattunk ízelítőt.

Szőcs Lóránt

Forrás: Csíki Hírlap