A jövő uniós polgára
Az élelemhiány és a csecsemőhalandóság a történelem folyamán mindig is a világ népességét meghatározó két fő tényező volt. A jóléti társadalommal és az orvostudomány előrehaladásával azonban egyre inkább háttérbe szorultak ezek a veszélyek. Paradox módon az emberiség gyarapodásához ideálisnak tűnő feltételek, valamint az európaiak deklarált gyermekvállalási hajlandósága ellenére is egyre kevesebb gyermek születik Európában. Változó család- és szülőmodellek? Az EU keresi a legjobb megoldást…
2005-ben az EU 25 tagállamában egy nőre átlag 1,5 gyermekszülés jutott. Ugyanez az arány az új tagállamokban 1,25 volt. Amíg a legtöbb gyermeket átlag az ír (1,99), a francia (1,90) és a finn (1,8) nők, addig a legkevesebbet a cseh (1,23), szlovén (1,22), valamint lengyel (1,23) és szlovák (1,25) társaik szülték. Népesedéskutatók szerint egy népesség szinten tartásához átlag 2,1 gyermekszülés szükséges. Ha a termékenységi mutató 1,3 alá esik, akkor az adott népesség száz év alatt kevesebb, mint egynegyedére zsugorodhat.
Rohamosan romló termékenységi mutatók — mi lesz veled Európa?
De mi lehet a termékenységi mutatók ilyen mértékű visszaesésének oka? Mint ismert, mind több és több jól képzett nő áldozza fel a gyermekvállalás örömeit karrierje oltárán. Egyre kevesebb házasság kötődik, és egyre nő a válások száma. Az önmegvalósítás és önkiteljesedés útjában gyakran felesleges kötöttséget jelent a gyermek. Emellett az egyre általánosabbá váló kései gyermekvállalás, a megnövekedett mobilitási lehetőségek, az instabil párkapcsolatok, a szingliség és az egynemű párok új jelenségei sem kedveznek feltétlenül a termékenységi mutatóknak.
A Robert Bosch Alapítvány 2004-ben végzett felmérése szerint a nők általában több gyermeket szeretnének, mint amennyit valójában világra hoznak. Ennek okaként általában a következő gyermekkel járó túlzott költségeket, valamint a gyermek jövőjére vonatkozó aggodalmakat említik.
Új uniós politikákkal a gyermekvállalás ösztönzéséért
Az Európai Unió állam- és kormányfőinek 2002-es barcelonai csúcstalálkozóján a tagállamok célul tűzték ki, hogy 2010-re a három év alatti gyermekek legalább egyharmada bölcsődei vagy óvodai ellátásban részesülhessen. Ezt az arányt 90%-ban állapították meg a három és a kötelező beiskolázási kor közötti gyermekek számára.
Decemberben az EP foglalkoztatási szakbizottsága megtárgyalja Françoise Castex francia, szocialista képviselőnő Európa demográfiai jövőjéről szóló saját kezdeményezésű jelentését. A jelentés sürgeti:
a gyermekvállaláshoz szükséges stabilitás keretét biztosító megfelelő közpolitikák kidolgozását;
a fiatal gyermekek, a gyermeknevelési szolgáltatások, valamint az egyre növekvő számú egyedülálló anyák társadalombiztosításának közpénzekből történő támogatását;
a mindkét szülő számára biztosítandó szülői szabadsághoz való jog megalkotását, valamint az apasági szabadság előmozdítását.
Családi élet és tanulmányok — a kettő együtt is lehetséges?
Rendkívül alacsony a tanulmányokat folytató szülők aránya (Írország 11,3%, Ausztria 10,8%, Finnország és Lettország 8%).
Marie Panayotopoulos-Cassiotounak (néppárti, görög) a júniusi plenárison elfogadott jelentése a családi élet és a tanulmányi időszak összeegyeztetésével foglalkozik a fiatal nők szempontjából. A szöveg azt szorgalmazza, hogy:
a tagállamok és a hitelintézetek egyszerűsítsék és könnyítsék meg az előnyös feltételekkel nyújtott kölcsönök olyan fiatal férfiak és nők részére történő biztosítását, akik a családi felelősséget tanulmányi vagy szakmai képzési időszakkal egyeztetik;
azok a hallgatók, akik egyúttal szülők is, a szükségleteiknek megfelelő lakásokban, továbbá a dolgozó szülőkkel azonos kiválasztási kritériumokat követő elegendő és megfelelő felügyeleti szolgáltatásokban részesülhessenek.
