Bensőséges hangulatban, zavartalanul zajlott le az Összmagyarság Történelmi Emlékhely avatása Gyimesbükkön. Az anyaország testébôl kiszakított országrészeket szimbolizáló kopjafák ünnepélyes átadásán megjelentek méltóságteljesen, főhajtással vettek részt az ünnepségen és lélekben feltöltődve távoztak.
A gyimesbükki Deáky András panziójának udvarán avatták fel szombat délelőtt a Szent György Lovagrend Békéscsabai Priorátusa által készíttetett emlékművet. Füredi Gábor alkotása egyfajta emlékeztető az egykori magyar határ közelében. Az egy törzsből kinövő öt kopjafa az anyaországból kiszakított négy területet: Erdélyt, Felvidéket, Kárpátalját és Délvidéket jelképezi. A visegrádi Szent György Lovagrend Békéscsabai Priorátus vezetőjének alkotása több jelképet is megörökít. A középen álló kopjafa a kereszttel, az ezeréves magyar keresztény országra emlékeztet. Az Erdélyt megtestesítő faragványon az alkotó a három folyó: a Tatros, az Olt és a Maros mellett, az 1764-es évszámot és Madéfalva nevét véste a fába. A Kárpátalját megjelenítő szimbólum a honfoglalást juttatja eszünkbe, a felvidéki faragás Rákóczira és a szabadságharcra emlékeztet, míg Délvidék jelképe a nándorfehérvári ütközetet juttatja eszünkbe.
Nem tüntetni akartunk, hanem fel akartuk tölteni lelkünket – hangzott el az ünnepség szónokaitól, köztük volt Wittner Mária 56-os elítélt, országgyűlési képviselő, aki szerint „jel már van, tehát jöhet a feltámadás”.
Az avatóünnepségen jelen volt a Magyar Gárda zalai küldöttségének egy csoportja. Az egyenruhában megjelenő csoport tagjai koszorút helyeztek el az emlékmű talapzatánál. Amint kiderült, a nemzeti szalaggal átkötött koszorút korábban Szatmárcsekén Kölcsey Ferenc sírjánál akarták elhelyezni, azonban a Hernád áradása más helyre szólította a gárda tagjait, így került most a Trianoni emlékmű lábához a koszorú.
Füredi Gábor fafaragó az általa megfogalmazott szimbólumok üzenetének magyarázata után Deáky András gondjaira bízta az emlékhelyet, őrizze és viselje gondját, hogy ezt a következő nemzedékek is láthassák.
Daczó Dénes