Az Egyiptomban élő és tanító Henri Boulad SJ a kairói jezsuita oktatási intézményről és a kopt keresztények helyzetéről nyilatkozott a Magyar Kurírnak szeptember 29-én, a városmajori templomban tartott előadása után.

 

 

 

 

– Az iszlámról és kereszténységről szóló előadásában említette azt a kairói jezsuita iskolát, ahol Ön is tanít. Milyen a felekezeti megoszlás az iskola  diákjai között?

– 1650 diákunk van, s a muzulmánok aránya 60%. A többiek keresztények, zömmel ortodoxok. A gyerekeket 4 éves koruktól 18 éves korukig neveljük, vagyis óvodás koruktól az érettségiig foglalkozunk velük.

– Egyiptomban évszázados hagyománya van a különböző felekezetek együttélésének. Most, amikor az iszlám világméretű előretöréséről beszélhetünk, milyen az ott élő keresztények helyzete?

– Mindennapos elnyomatásban és fenyegetettségben élünk. A társadalom a lehető legteljesebb mértékben iszlamizálódott. Iszlám ellenőrzés alatt van a rádió, a televízió, a mecsetek, az iskolai tankönyvek a társadalmi élet, az öltözködés. Ki nem mondott hátrányos megkülönböztetésben van részünk nekünk, keresztényeknek. Ráadásul nap, mint nap sok keresztény tér át az iszlámra. Ennek okai sokfélék. Mindennek ellenére az ottani egyház próbál ellenállni és megmaradni. De ezért minden nap harcolnunk kell. Szerencsére támogatnak minket az emigráns keresztények, főleg az Amerikában élők, akik szervezeteket hoztak létre, hogy a kopt keresztények jogait védjék Egyiptomban. Azt követeljük, hogy az egyiptomi személyi igazolványból töröljék azt a rovatot, amelybe a vallási hovatartozást írják. Követeljük azt is, hogy a vallásszabadságot valóban komolyan vegyék. Az alkotmányban ez ugyan benne van, de mégsem élhetünk vele. Egyébként ez a világon minden muzulmán országban hasonlóképpen van. Ezt a harcot nemcsak Egyiptomban, de az egész világon meg kell vívnunk.

– A jezsuita iskola adhat-e egyfajta védelmet a keresztényeknek, s példája lehet-e annak, hogyan éljenek együtt keresztények és a muszlimok?

– Igen. Ez az intézet és a többi keresztény iskola az együttélés modelljét kínálja. Azok a muzulmánok, akik a mi iskolánkba jártak, sokkal nyitottabban állnak a dolgokhoz. Velük nincs is semmi gond. Csakhogy ők kisebbségben vannak az országban. Ennél többet mi nem tudunk tenni. 165 katolikus iskola van Egyiptomban, s ez nagyjából 165 ezer diákot jelent. Ez segít ugyan, hogy a jó irányba haladjunk, de a radikális és fundamentalista iszlám irányzata nagyon erős.

– A keresztény iskolákban egymás vallási ünnepeit igyekeznek megismertetni a másik felekezettel?

– A keresztény ünnepeken mindig szünet van nálunk. Ünnepek kapcsán mindig megkérjük az azt ünneplő diákokat, hogy magyarázzák el a lényegét a többieknek. Szeretnénk, hogy jöjjön létre egymás vallásának kölcsönös elismerése és elfogadása.

– A jezsuita iskola egyfajta utat jelent az európaizálódás felé azon fiatalok számára, akik külföldre mennének dolgozni?

Igen, bár nem ezt szeretnénk. Sajnos azonban a diákok negyede így képzeli el a jövőjét.

Magyar Kurír