A jövőben az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) környezetvédelemmel foglalkozó bizottsága új formákat szeretne találni arra, hogy figyelmeztessen: a teremtett világért felelősséggel tartozunk. Konkrét javaslatot is tett a svájci St. Gallenben január 25-26-án tartott ülésén. Zarándoklatot szerveznének „Felelősségünk a teremtésért” jeligével.

A CCEE 1999 és  2004 között hat konzultációt szervezett a püspöki konferenciák környezeti kérdésekkel megbízott felelősei részére. 2007-ben a nagyszebeni 3. Európai Ökumenikus Nagygyűlésen intenzív párbeszéd bontakozott ki a klímaváltozás és a „fenntartható életstílusok” témaköreiben.

Janka Ferenc, a CCEE főtitkárhelyettese, a svájci tanácskozás egyik résztvevője a Vatikáni Rádiónak elmondta: A jövőben a bizottság a CCEE környezeti tevékenységében új formákat szeretne találni. Erre egy konkrét javaslatot is tett, nevezetesen zarándoklat szervezésére „Felelősségünk a teremtésért” jeligével. Reményeik szerint a közös ima, az eszmecsere és az együtt gyaloglás tapasztalatai révén új távlatok nyílhatnak meg a természetért, a környezetünkért való felelős gondolkodásban és cselekvésben.

Korunk központi kihívása a klímaváltozás – mondta a CCEE főtitkárhelyettese. A bizottság egy ökumenikus állásfoglalás kidolgozásának lehetősét keresi, melyet a 2009 novemberében tartandó koppenhágai világkongresszushoz szándékozik eljuttattni.

Az Európai Püspöki Konferenciákon belül a múlt évek során sokféle kezdeményezés és munkacsoport született. Az „Európai Katolikus Környezeti Fórum“, amelynek honlapja  www.cefe.ch  címen található,   az ezek közötti kapcsolat kiépítésére született meg. A bizottság a honlap továbbépítését, fejlesztését szorgalmazza.

Arra a kérdésre, hogy a jövőben miért a zarándoklat szervezését tartják fontosnak, Janka Ferenc elmondta az írásos dokumentumok és a lexikális ismeretek nehezen jutnak el a gyakorlatig. Hasznosabb ha valaki élőben látja a veszélyeket és a jó megoldásokat.

A mai gazdasági, társadalmi és politikai apparátusok túl lassan reagálnak és rövid távon gondolkodnak. Az egyháznak küldetéséből adódó kötelessége, hogy erkölcsösen, vagyis hosszú távon gondolkodozzon: hogy az életnek ne csak ma, hanem holnap és holnapután is örülni tudjunk, hogy az élet javaiból és szépségeiből ne csak az egyén, hanem a mások is, a következő generációk is részesülhessenek. Janka Ferenc a mai problémák gyökerének a tájékozatlanságot és a hanyagságot tartja. Mint mondta, az újabb erkölcsteológia a mulasztásokat és a bűnöket történeti összefüggésükben vizsgálja. Története van a kisebb és a súlyosabb vétkeknek is. Különösen veszélyesek azok a hosszú távú, lassúságuk miatt szinte észrevétlen, mégis súlyos mulasztások, amelyek végül is a szeretet kapcsolat elhalását eredményezik: akár emberekkel, akár a természettel akár az Istennel kapcsolatban. Hiába állítja valaki, hogy a szereti a virágokat, ha rendszeresen elfelejti megöntözni a szobanövényeit, akármilyen szép virága van is, kiszárad. A szeretet is kiszikkad, kihal a lélekből ha nem ápoljuk. A környezetben gyakran ennek a tartósan elhanyagolt felelősségnek a szomorú következményeit látjuk.

Ha mi, keresztény emberek, készségesek és képesek leszünk a teremtmények szépségén és jóságán keresztül a lét teljességének, Istennek fenséges szépségét meglátni és megláttani, akkor ettől megragadva és megindítva megérezzük, hogy nem maradhatunk tétlenek: felelős cselekvésre kell mozdulnunk a környezetünkért és egymásért, itt és most – fogalmazott Janka Ferenc a  Vatikáni Rádió mikrofonja előtt.

A teljes interjú meghallgatható illetve elolvasható a Vatikáni Rádió honlapján.

Magyar Kurír
Kép: Horánszky Anna, Magyar Kurír