A vasárnapi szentmisén említette plébános úr, hogy a jövőhét vasárnapján meggyújtjuk az adventi koszorú első gyertyáját. Ekkor jöttem rá, hogy milyen hamar telik az idő...

Hazajöttem és elgondolkodva ültem le...mit is kell nekem tenni az adventi időben. Mivel az advent számomra a várakozás, a megtisztulás és a felkészülés időszaka rájöttem: 4 hetem van tisztábbnak lenni mint valaha! Nem a mosakodásra gondoltam, nem bizony. Tudom, minden nap tisztának kellene lenni de az advent többre képes, a legjobbat hozza ki belőlünk!

Tiszta lélekkel várni, hogy a Kis Jézus újra szíveinkbe költözzön. Mint ahogyan a házainkat is kitakarítjuk, takarítsuk ki lelkünket is olyan szép fehérre, mint a frissen esett hó, hogy az Úr Jézus otthon érezze magát és általa mi is otthon érezzük magunkat bármerre sodorjon az élet, mert a szeretet összeköt bennünket és Jézus a szeretet! Úgy érzem ez mindannyiunk feladata. A karácsony a szeretet, a béke, a család ünnepe ami mindenkit kissé lágyabbá, kedvesebbé tesz – ez amit elvár tőlünk az advent.

Legyünk egymás számára mi magunk az ajándékok, hiszen adni jobb, mint kapni! Az életben sok mindent elszalaszt az ember de ezt legalább ne hagyjuk futni.

Adjon Isten mindenkinek időt felebarátja, családja számára, hogy érdem szerint megadhassuk mindenkinek amit megérdemel úgy az adventi időben, mint karácsonykor és mindig!

Boldog karácsonyt kívánok mindenkinek:

Tompos Marika
X.o. MAG