Magos Déva vára óta tudjuk, hogy egy vár, nem épülhet áldozatok nélkül. Áldozat, amikor megválunk, valami számunkra nagyon fontostól. A balladák szomorúak. Kőmíves Kelemen balladája különösen is az. Szép, fiatal feleségét, fiacskájának anyját kell feláldoznia, hogy a falak ne omoljanak le.

Csobánkán a Prohászka Ottokár Élet Háza sem épülhet áldozatok nélkül! Milyen áldozatok történtek idáig? Van egy hölgy, aki otthagyta jól fizető magas presztízsű állását, hogy segíthesse Csaba testvér és az Alapítvány ügyeit, egy fél évig. Mosolyogva hallgatja a hívásokat, jegyzetel alkalmas és alkalmatlan helyeken, visszahív, szervez és nem panaszkodik. Ez áldozat! Van egy kurátor, aki több helyen is dolgozik, de minden szerdán kijön Csobánkára és személyesen felügyeli, segíti a munkák haladását. Ez is áldozat!

 

Van olyan hetvenöt  éves bácsi, aki keresztény, más vallású, de mégis hetente háromszor jön, dolgozik, segítőket betanít, jó tanácsokat és szerszámokat ad önzetlenül, derűsen. Ez is áldozat!

Szombatonként 20 és 80 fő jelenik meg és szorgalmasan dolgoznak az Úrnak. A mai világban amikor már szinte mindent elvesznek tőlünk, még a hétvégéket is, sokszor felesleges tréningekkel stb, akkor felértékelődik a pihenő nap. Mégis sokan feláldozzák, hogy szolgálhassanak egy jó ügyet.

Van egy néni aki Pápáról jár segíteni rendszeresen. A múltkor egy nénivel beszélgettem és megkérdeztem, hogy hol lakik? Sydneiben, Ausztráliában válaszolta. Kicsit meglepődtem, de örültem, hogy most már onnan is lesz, aki imádkozik és tesz az Élet Háza épüléséért.

A múltkor téglát adogattunk láncban, közben viccelődtünk énekeltünk. Egy jól öltözött idősebb házaspár csak nézett kedvesen, szeretettel, majd odajöttek és elmondták, hogy mennyire szeretnének beállni.

Szemben velünk cserkészek vannak. A déli pihenő idejük helyett, átjöttek nekünk segíteni, pedig igen csak meleg volt! Biztosan jobb lett volna egy fa alatt heverészni. A fiatalság lendülete, vidámsága átragadt a kissé már fáradt  csapatunkra és fellelkesülten örömmel adtuk, dobtuk, lendítettük a téglát és az építkezést is.

Van egy két intelligens és kisportolt fiúból és egy csinos leányból álló csapatunk, akik szinte minden héten jönnek. A  legnehezebb munkákat is szívósan , derűsen végzik el.

Operaénekesnőnk is van. A múltkor bementem a festőműhelybe és az ajtónál megtorpantam, mert, valaki olyan  gyönyörűségesen énekelt egy népdalt, hogy megállva kellett végighallgatnom. Megköszöntem neki, de ő nevetett és mondta , hogy ez neki jó azért jön ide. Most szombaton már hozta a férjét és a fiát, akik szintén beálltak közénk.

Régen az emberek sokat gyalogoltak és közben imádkoztak. Milyen messze kérdésre szokásos válasz volt: Két miatyánknyira, vagy egy rózsafüzért mire befejez, ott lesz! Nálunk talán az fog kiderülni, hogy egy rózsafüzér alatt, hány ablakot tudtunk megpucolni, vagy hány talicska komposztot lehet elvinni?

A múltkor a nővérek akiktől kölcsönkaptuk az épületet 99 évre, eljöttek takarítgatni. Szép volt , ahogy ezek az apáca nénik szervezetten, derűsen dolgozgattak. Utána átmentek a cserkészekhez és közös szentmisén vettek részt. Éppen aznap jött egy cukrász házaspár, akik bográcsban főztek vacsorát az építőknek. Ide meghívtuk azokat is, akik idáig tanácsaikkal, pénzzel, anyagokkal segítettek bennünket. Sajnos szinte mindenkinek más elfoglaltsága volt. Kicsit izgultam, hogy ezt a rengeteg kolbászos, babos lecsót nekem kell három hétig ennem, de ekkor befutott Csaba testvér. A nővérek is átjöttek a főcserkész családjával együtt, és sokan tudtak maradni az önkéntes munkásaink közül is, így elfogyott minden. Közben beszélgettünk és egy Tokajban élő borásznő  által felajánlott finom ital is került az asztalra. Itt megtapasztaltuk, hogy sok jó ember kis helyen is elfér és másfél liter bor elég 30 embernek.

Áldozat! E nélkül nincs ünnep, nincs előrehaladás. Egy vasárnapi ebédhez is kell az édesapa áldozata, aki megkeresi a levesre valót. Helyette sörözhetne a Duna parton is. Az édesanya áldozata is kell. Ő bevásárol és már a piacon arra gondol,  milyen örömöt fog okozni családjának, ezzel a finom zöldségekkel telerakott csikehúslevessel. Helyette elmehetne szépség szalonba, vagy részt vehetne egy traccspartin a barátnőivel.

Lassan kiválasztódik egy embertipus, akik semmit sem akarnak. Nem dolgoznak, nem tanulnak, nem segítenek. „Elvagyok mint a befőtt", ha megkérdezik tőle, hogy hogy van. Unatkozik. Mindent és mindenkit ócsárol, ha valami jót lát, akkor gyanakszik, hogy biztosan van valami rossz szándék e mögött.

Egy barátom akart segíteni a hajléktalanoknak és elment a legjobb pékhez a környéken és elmondta. A pék azonnal felajánlotta, hogy a maradék kenyeret és süteményeket záráskor átadja neki és viheti osztogatni. A plébánia aktív tagjait beszervezve, már minden nap mennek osztogatni a Batthyány térre. A többség megköszöni, amit kap, de van aki meggyanúsítja, hogy milyen jó üzlet lehet neki ez, hogy itt osztogat.

Sokan segítik a Prohászka Ottokár Élet Háza építését és most a vége felé, mintha még többen jelentkeznének a segítőkészségükkel. Nekünk ez nagy öröm, de alázatra int. A segítségek azért jönnek, mert a Jóisten erre indítja az embereket. Látják és hallják, hogy Csaba testvér és munkatársai hosszú évek óta hitelesen élnek és élik meg az

Evangéliumot. Mennyi gyermeken és  felnőttön tudtak, tudnak segíteni ferences egyszerűséggel! Sokan mennek ki Erdélybe és személyesen tapasztalják meg, hogy nehéz ott az élet, de szép. Aki volt kint, az megkapja a szívére a pecsétet és vágyik oda vissza.

Én azt terveztem, hogy egy hosszabb körutat teszek Erdélyben, lehetőleg az Alapítvány minél több házát és természeti szépséget meglátogatva. Ezen a nyáron most a mi családunk áldozata, hogy elmarad a nyaralás, a körutazás. Talán jövőre lesz rá alkalom.

A legfrissebb esemény. Múlt héten Krisztinát megkereste egy úr, hogy segíteni szeretne. Adott pénzt és kérdezte, hogy mire van szükségünk? Adtunk egy anyaglistát és hét nap múlva adományként kaptunk 400 m2 csempét és 200 m2  padlólapot ragasztóval együtt. Isten áldja meg érte és a barátait is, akikkel összeadták a pénzt ehhez!

 

Az áldozat, akkor igazi, ha nem hiábavaló. Dugovics Titusz lerántotta a törököt, és sok ember megmenekült életben maradt. Hiszem, hogy az Élet Háza építése közben hozott áldozatok megtermik a gyümölcsüket!

10A testvéri szeretetben legyetek gyöngédek egymáshoz, a tiszteletadásban előzzétek meg egymást. 11A buzgóságban ne lankadjatok, legyetek tüzes lelkületűek: az Úrnak szolgáltok. (Róm 12,10-11)

2007 augusztus 5.

Boros András