A tömbház alatt van egy kis magán kápolnánk Déván, a Saraftai özvegyasszony tiszteletére rendeztük be hosszú évekkel ezelőtt! Ma az esti szentmise után bezárjuk a templomot és itt fogunk imádkozni, virrasztani, ez lesz a mi csendes getszemáni kertünk. Ide várjuk az internet jóvoltából a gyerekeinket, kollégáinkat és mindazokat kik lelkük mélyén Megváltójuk társaságára vágynak! 

Imádságos szeretettel, 

Csaba t.

39. Ezután kiment, és szokása szerint elindult az Olajfák hegyére. A tanítványok is elkísérték.

40. Amikor odaért, kérte őket: „Imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek!”

41. Aztán odébbment, úgy egy kőhajításnyira, és térdre borulva imádkozott:

42. „Atyám, ha akarod, kerüljön el ez a kehely! De ne az én akaratom teljesüljön, hanem a tied!”

43. Megjelent neki az égből egy angyal, és megerősítette. Halálfélelem kerítette hatalmába, és még buzgóbban imádkozott.

44. Verejtéke mint megannyi vércsepp hullott a földre.

45. Aztán abbahagyta az imát, és visszament a tanítványokhoz. Azok közben elaludtak bánatukban.

46.Rájuk szólt: „Miért alusztok? Keljetek fel és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek!”

Jézus elfogatása.

47. Mielőtt még befejezte volna szavait, egy csapat érkezett. Júdás vezette, egy a tizenkettő közül. Jézushoz közeledett, hogy megcsókolja.

48. Jézus megkérdezte: „Júdás, csókkal árulod el az Emberfiát?”

49. Amikor a tanítványok látták, hogy mi készül, megkérdezték: „Uram, kardot rántsunk ellenük?”

50. Egyikük mindjárt le is sújtott a főpap szolgájára, s levágta a jobb fülét.

51. De Jézus így szólt: „Hagyjátok, elég!” Aztán megérintette a szolga fülét és meggyógyította.

52. Az ellene kivonult főpapoknak, a templomőrség tisztjeinek és a véneknek pedig ezt mondta: „Mint rabló ellen, úgy vonultatok ki, kardokkal és dorongokkal!

53. Amikor naponta ott voltam a templomban veletek, nem vetettetek rám kezet. De ez a ti órátok, a sötétség hatalmáé.”

Péter tagadása.

54. Elfogták és a főpap házába vitték. Péter messziről követte. 

55. Az udvar közepén tüzet raktak és körbe ülték. Péter is közéjük ült. 

56. Egy szolgáló meglátta, hogy ott ül a tűznél. Szemügyre vette, aztán megjegyezte: „Ez is vele volt.” 

57. De tagadta: „Asszony, nem is ismerem.”

58. Nem sokkal ezután egy másik vette észre: „Te is közéjük tartozol” – szólt neki. Péter tiltakozott: „Ember, nem tartozom.”

59. Alig telt el egy óra, másvalaki bizonygatta: „De igen, ez is vele volt, hiszen galileai.”

60„Ember – tagadta újra Péter –, nem tudom, mit beszélsz.” Még ki sem mondta, máris megszólalt a kakas.

61. Az Úr megfordult, s rátekintett Péterre. Péternek eszébe jutott, mit mondott neki az Úr: „Mielőtt ma megszólal a kakas, háromszor megtagadsz.” 

62. Kiment és keserves sírásra fakadt.

LK 22, 39