Kiengesztelődés, bűnbánat, megbocsátás, újrakezdés – ezen kulcs szavak megjegyzésére, ezek fontosságára hívta fel szombaton Böjte atya szentbeszédében a figyelmet. A Tatárdombon tartott tanévnyitó ünnepségen többek között két vándorbölcsőt is átadtak. A tatárdombi obeliszknél az ősök hősiességére emlékeztek

A szárhegyi Tatárdombon Csaba testvér hívó szavára immár hagyományszerűen iskolakezdés előtt összegyűlnek a gyerekek és felnőttek egyaránt, hogy őseinkre emlékezzenek, együtt imádkozzanak az új tanévért. Nemcsak gyergyószékiek, hanem magyarországi érdeklődők és támogatók is részt vettek az egész napos ünnepségen.

A Gyergyóditrói Fúvószenekar muzsikája fogadta az érkezőket, majd a Role Együttes hangolta a jelenlévőket a szentmisére.

„A magány az a pokol” Böjte Atya a családok, az ép családok fontosságára mutatott rá: mint mondta, nemrég egy gyerekrajz-kiállításon megdöbbenve tapasztalta, hogy a szép rajzokon, szinte minden képen egy szülő egy vagy két gyermek volt ábrázolva, de volt még kutya s macska is. 

Olyan rajzot nem láttam, hogy lett volna rajta apa, anya, nagyszülő, gyermek. Ez tragédia. Merjük egymás kezét megfogni, mert ez a mi Urunk Istenünknek az akarata – mondta Csaba testvér. Majd a bűnbánati szent idő fontosságára hívta fel a figyelmet, felemlegetve Szent István és Szent László királyok ezen erényét, illetve az ünnepek előtti egymásnak való megbocsátási idő szükségességét, hogy ne hurcoljunk magunkkal, sebet, haragot, fájdalmat.

A családokban, közösségekben, de akár a pedagógusok között is a megbocsátás, a kiengesztelődés fontosságát emelte ki Böjte atya. Mint mondta: „Ne engedjük el egymás kezét. Gyermek, feleség, barátok, szülők nélkül nem ér semmit az élet. Sokszor ott élünk a házainkban, mint a múmia. Miért engedjük el egymás kezét? A magány az a pokol. Fogjuk meg egymás kezét, és ha kell menjünk, zarándokoljunk egymásért, hogy tudjunk megbocsátani egymásnak. S nemcsak a magunk szintjén kellene ezt csinálnunk, hanem a nemzet szintjén is – mondta. Hozzátéve, a kiengesztelődés, az újrakezdés a történelemben is békét, felvirágzást hozott. 

Böjte atya a megbocsátás fontosságára hívta fel a figyelmet 

 „Miért nem lehet azt a székely zászlót felhúzni Bukarestben? 

Miért nem tudunk gesztusokat tenni egymás felé? (...) Milyen jó lenne, ha békében tudnánk elkezdeni az új tanévet. Milyen jó lenne, ha le tudnánk térdelni egymás elé és bocsánatot kérnénk. Ne elítéljem a másikat, ujjal mutogassak rá, mert az egy ujjam rá mutat, de a három saját magamra. Hát bocsássunk meg szívből egymásnak. Adja az Isten, hogy olyan tanévet kezdjünk, melyben kéz a kézben, váll a váll mellett haladva végig tudjunk járni – mondta Csaba testvér útravalóul.

Két vándorbölcsőt adtak át A Sepsiszéki-Nagy Balázs a magyarországi vándorbölcső programhoz hasonlóan működő, a nemrég útjára indult Székelyföldi vándor bölcső programról szólt. Két fiatal pár, áldott állapotban lévő anyuka kapta meg hat hónapi használatra a vándorbölcsőt. Csaba testvér áldásával a csíkszeredai Kovács Hont Imre és Márk Boglárka illetve a gyergyóremetei Ferencz András és Kinga vehette át a bölcsőt, mindkét pár első gyereket vár. 

Csaba testvér egymás iránti türelemre kérte a fiatalokat. 

Hozzátéve: őrizzék meg szívükben a szeretetet.Szatymazi palacsinta a gyerekekért A szentmisét és emlékmű-koszorúzást követően, ebéd után, kicsiknek és nagyoknak különböző programokat kínáltak. Böjte atya gyerekeinek támogatói közül is sokan részt vettek a szombati ünnepségen, többek között Szatymazról érkezett immár tizenkettedik alkalommal Rácz László Aranydiplomás Amatőr Királyi szakács, Palacsinta király. A szatymazi 75. éves Rácz László mint mondta, egy évben kétszer is ellátogatnak Szárhegyre, és immár tizenkét éve, hogy minden tanévnyitó ünnepségen az otthon gyűjtött adományból palacsintát sütnek, és a befolyt összegből támogatják a gyerekek megélhetését. „Húsz évvel ezelőtt volt egy komoly agyvérzésem, és hogy megmaradtam, azt jelenti, hogy feladatom van. Ez is feladatom.

Jó kapni, de még jobb adni” – mondta Rácz László. Mint megtudtuk, ezúttal is négy napot töltöttek itt a gyerekekkel a magyarországi jótevők.  

www.szekelyhon.ro

Fotó: Baricz-Tamás Imola