Az elmúlt hét végén volt szerencsém,négy lányom társaságában Csíksomlyóra látogatni. A magyarországi orvoscsoport megvizsgált minket, ellátott hasznos tanácsokkal,  írt adtak testi sebeinkre. Hála és köszönet jóságukért, hisz nem kímélve magukat vizsgáltak meg több száz gyermeket és felnőttet. Isten fizesse meg nekik!

Kedves Csaba testvér!

Az elmúlt hét végén volt szerencsém,négy lányom társaságában Csíksomlyóra látogatni. A magyarországi orvoscsoport megvizsgált minket, ellátott hasznos tanácsokkal,  írt adtak testi sebeinkre. Hála és köszönet jóságukért, hisz nem kímélve magukat vizsgáltak meg több száz gyermeket és felnőttet. Isten fizesse meg nekik!

Jó volt újra együtt lenni a régi társakkal: Emőkével, Tamással, Mónival, Zsókával, Attilával... nagyon jó volt velük ismét önfeledten kacagni, jó ízesen, ahogyan csak ők tudnak... jó volt tapasztalni a soha meg nem szűnő jókedvet, viccelődést. Jó volt látni, hogy ez átragad a sok, szép fiatal gyerekre is!

Olyan jó érzés volt látni, hogy minden gyönyörűen meg van szervezve, egyik csapat jön, másik megy, egyik rendelőből jönnek ki a gyerekek, másikba mennek be, szépen, fegyelmezetten. Senki nem volt ingerült, rosszkedvű, mindenki kedves és előzékeny volt másokkal. Mindenki segítőkészen adott információt, mosollyal az arcon. A lányok szó nélkül befogadták saját szobájukba a mi lányainkat, engem is örömmel fogadott be Mónika az ő szobájába. Jó volt ott lenni, felidézni a sok szép, régi emléket!

A kovásznai betegek nevében szeretném megköszönni az orvosok munkáját, a csíksomlyói munkatársak előzékenységét, szeretetét, a gyerekek kedvességét és nem utolsó sorban Csaba testvérnek, hogy rávett minket erre az útra.

Nagy élmény volt az is számunkra, hogy elvégezhettük a keresztutat, jó volt kicsit izzadva, lihegve átélni Jézus százszorosan nagyobb szenvedéseit és ebből erőt meríteni. A Salvator kápolna is nyitva volt és mi megkerültük négykézláb az oltárt és bizony rádöbbentünk kicsi voltunkra és Isten nagyságára. A picike kápolna, a koporsóval, nem volt félelmetes, előtte spontán módon énekelni kezdtünk, egy szép Ave Máriát és a lelkünk megtelt gyönyörűséggel! Lementünk a nyeregbe, a székely himnuszt úgy énekeltük el, hogy arra járó magyarországi turisták megálltak és sírtak.A természet is lélegzet állítóan szép volt: a sárga, barna, piros  színek minden árnyalata beborította az erdőt. Nincs festő, ki ezt élethűen le tudná festeni. A Nap is melegen sütött, enyhe szellő simogatta az arcunkat és mi elgondolkodtunk:  valóban, milyen szép lehet a Mennyország, ha a Föld ilyen gyönyörű tud lenni!

A hegy lábánál felüdültünk a forrás friss vizétől, majd magunk sem tudjuk miért, de lelkünk megtelt örömmel, szeretettel.

Ez a hely szent és senki sem kellene onnan szomorúan eljöjjön, mert Isten ott valóban jelen van, szinte meg lehet érinteni...

Köszönöm, hogy újra ott lehettem.

Noémi