Alig várom, hogy tavasz legyen, hogy kimehessünk a zöldbe és egy jót focizzunk a lányainkkal! Igaz, hogy viszem az évek és a kilók súlyát a vállamon, de még tudok futni a labda után! Aztán visszavonulok egy fa tövébe levegő után kapkodni, de csak csendesen, hogy ne vegyék észre! Ilyenkor áll bosszút rajtam a sok nassolás!

Kedves Csaba testvér és mindenki, aki olvassa!

Alig várom, hogy tavasz legyen, hogy kimehessünk a zöldbe és egy jót focizzunk a lányainkkal!Igaz, hogy viszem az évek és a kilók súlyát a vállamon, de még tudok futni a labda után! Aztán visszavonulok egy fa tövébe levegő után kapkodni, de csak csendesen, hogy ne vegyék észre! Ilyenkor áll bosszút rajtam a sok nassolás!

Aztán foci után sütni szoktunk egy kis jó szalonnát, érzitek az illatát? Bizony István annyi nyársat szokott faragni, hogy mindenki süthessen, ha akar. Csepegtetjük a kenyérre a jó kis zsírt és néhány hagymát is bedobunk a tűzbe és amikor korom fekete, kivesszük és megpucoljuk, az ám az ízletes falat! A koleszterin szintet ugyan a csillagos égig viszi, de sebaj, lehet egyet mászni a hegyoldalon és akkor minden helyre áll!

Ma sétáltam szabadidőmben a város szélén és tudjátok mit hallottam?- megszólalt egy madárka, azzal a gyönyörű, tavasz váró, imádkozó hangjával! És bennem fellángolt valami és jött, hogy kiáltsam: jön a tavasz, jön az újrakezdés!

Új évet kezdünk és nem tudjuk mi vár ránk. De azt biztosan tudom, hogy azt a szeretetet, amit a gyerekekre pazarolunk, azt többszörösen vissza fogjuk kapni. Nagyon közel lehet kerülni egy gyerekhez, ha kézen fogva sétálunk az erdőben, lehajolunk megsimogatni egy- egy virágot vagy leszakítani egy gyógynövényt.Együtt lehasalni a hűs forrás felé és inni az éltető nedűt... hallgatni Szél Úrfi dalát a falevelek között... érezni simogatását az arcunkon... együtt menekülni bokor alá, barlangba vagy híd alá, ha jön az eső...

Ilyenkor közel kerül egymáshoz a nevelő és a gyerek. Nem fenyeget a matematika titokzatossága, a betűk nem gúnyolódnak velünk és a történelem lecke évszámai is békén hagynak. Ilyenkor csak te vagy meg a gyerek és fölöttetek áll Isten, hogy segítsen, ha elakadtok valahol, a szeretet útján.

Két héttel ezelőtt azt kérdezték a lányaim, hogy varrhatják a húsvéti köszöntőket? Ki gondolta volna, amikor először adtam tűt a kezükbe, hogy ennyire meg fogják szeretni a varrást? Ki gondolta volna, hogy egyetlen varró tábor megszervezésével egy ilyen lavina fog elindulni?- mármint pozitív értelemben.

Bármit meg lehet szerettetni egy gyerekkel, ha kellő energiát áldozunk rá. Látom azt is, hogy a legkisebb gyerekkel is lehet énekeltetni gregorián darabokat, de időt kell rá fordítani. Nagyon boldog vagyok, amikor István leül a gyerekekkel és tanítja nekik a kottaolvasás tudományát. Nincs nagyobb öröm, mint látni a mosolyt és a boldogságot a gyerekek arcán, amikor sikerül eljátszani furulyán vagy gitáron egy dallamot.

Biztos, hogy jó dolog megtanítani a gyerekeknek a számítógép helyes használatát, hisz a jövő enélkül nehezen elképzelhető, de legalább annyi időt kell fordítani a jó levegőn való mozgásra, az olvasásra, beszélgetésre. Annyira hálásak, ha meghallgatod őket, ha időt szentelsz rájuk! A legvadabb gyerek is észrevétlenül átváltozik és egy szép nap rád néz és azt mondja: szeretem magát... mindent el fogsz akkor felejteni, minden fáradságot, minden idegességet és olyan nagyon jó érzés fog elárasztani belülről! Érdemes vidáman, jókedvűen és nagyon aktívan foglalkozni a gyerekekkel. Nem lehet fotelből nevelni, nem lehet parancsszavakat osztogatni és elvárni, hogy minden jól menjen.

A gyerek drágakő, gyémánt, csak egy kicsit sárba esett. Föl kell emelni, meg kell tisztítani, le kell hajolni hozzá,egyenlővé kell vele válni.Szaladni kell vele,úszni kell vele,énekelni kell vele, nevetni és sírni kell vele. És ez energiába kerül, meg kell mozdulni, el kell indulni, aktív kell lenni. Ez nem egy kényelmes munka, sokszor össze kell kend magad, sokszor vécét kell pucolnod, tetűt kell irtanod, sebet kell kötöznöd, lelki nyomorúságot kell orvosolj. Na és? Teréz anya munkája nehezebb volt, de micsoda lelkesedéssel végezte! Akkor is, ha reménytelen esetekkel állt szemben, akkor is, ha csak a halálba vezette pártfogoltjait. Soha nem adta fel és mindig mosolygott, akkor is, ha belül mélységesen szenvedett és egyedül érezte magát. Akkora lélekkel végezte munkáját, hogy szégyellem magam, ha elfáradok!Szégyellem magam, ha néha úgy érzem elegem van mindenkiből és elmennék egy lakatlan szigetre.

Nem szabad elfáradjunk, mert Jézus sem fáradt el, mi pedig Őt követjük!

Minden gyerekben ott van Jézus és ugye, ha Jézus kéri, hogy játssz vele, hogy kirándulj vele, hogy énekelj vele, te nem utasítod őt vissza?

Nekünk nagy feladatot adott Isten: fel kell karoljuk a legszegényebbeket, minden erőnkkel nekik kell szolgáljunk. Bizony szolgákká kell lennünk, hogy majd osztozhassunk a mennyei királyságon. Hogy nehéz? Senki sem mondta, hogy könnyű lesz! Fárasztó? Majd lesz idő a pihenésre is... de nem most. Most csak dolgozni lehet, mosolyogva, örömmel, ahogy Teréz anya tette!

Na, elkanyarodtam a szalonnától meg a focitól, de remélem ki tudtam fejezni magam és értitek mit akarok mondani. Éreznetek kell, hogy elfacsarodik a szívetek az örömtől, hogy ilyen csodás munkát bízott ránk a Teremtő! Mozduljunk meg, szőjjünk terveket, vágjunk nyársat, fussunk fel a hegytetőre, készítsünk hóembert! Verjünk sátrat és fürödjünk meg a patakban, együtt a kicsikkel, a ránk bízottakkal.

Szól a madár, hallod? Kikelet van és újrakezdés! Állj föl a testpedségből, feladatod van!

Szeretettel,

Kolozsi Noémi, a Szent Ferenc Alapítvány Kovásznai Házából