„Nagyon sokszor azt tapasztalom, hogy az anyagi gondoskodást túlhangsúlyozzák. Nem akarom lekicsinyelni a pénz fontosságát, de nem lenne szabad az első helyre tennünk. Népünk nagyjai közül sokan nagy szegénységben nőttek fel. […] nem a híres, sok-sok szemléltetőeszközzel felszerelt iskoláktól és a talicska számra behordott játékoktól váltak értelmes, értékes felnőttekké, hanem a családi szeretet életadó melegétől, a jóságos édesanya, édesapa folyamatosan dolgozó, példaadó jelenlététől és néhány falusi, egyszerű tanár emberséget és műveltséget adó oktatásától.” (Böjte Csaba: Út a Végtelenbe)
Tusnádi lányainkat elvittem Árkosra az anyaotthonba, egy ott született kisbaba keresztelőjére. Sajnos sok - sok békétlenség, kudarccal végződő kapcsolat van ezen a földön! A szerelem a mennyekbe is emelhet egy fiatalt, de végtelen szenvedésbe is taszíthatja! A gyereket megtanítjuk biciklizni, felügyelet nélkül nem engedjük be a mély medencébe, vigyázunk minden léptükre, de a testi kapcsolatok veszélyes labirintusába, a párválasztás rögös útján sajnos gyakran elengedjük a kezüket! 