Szerencsésen hazaértem Dévára, ahol Simona is, Dani is nevelkedett. Most februárban várják a második gyermeküket és itt Erdély déli szegletében talán ők sütik a legfinomabb kürtős kalácsot... Meg lehet őket hívni, akár a falunapokra is elmennek...
Büszke örömmel,
Csaba t.
Székelyhídról korán indultunk, a nap bibor színben ragyogja be Petőfi Sándor arcát..... A kedves Andrea kávét főzött nekem. Annak idején pici lányként mikor befogadtuk, csak reméltem, hogy majd egyszer szép nagy lány lesz... és lám a remény nem csalt meg. Andi betöltötte a 18 életévét és most már gondoskodó szeretettel ő figyel rám....
Hálát adok a múló időért, ami mindent olyan szépen kibontakoztat, helyre rak.
Szeretettel,
Csaba t.
Az, hogy együtt nőttünk fel, és soha nem engedtük el egymás kezét, egy csodálatos ajándék, amit az élet adott nekünk. Testvérek, nagynénik, nagybácsik, nagytata mindannyian egy összetartó családot alkotunk, ahol az egymás iránti törődés, az összefogás és a szeretet mindig ott van. Ez a közös múlt és az örökség, amit kaptunk a család alapításának ereje, a gyerekek iránti szeretet, és az, hogy mindig ott vagyunk egymásnak hatalmas érték. Mennyire jó érzés ezt újra és újra megélni, ilyen találkozók során is! Tartsunk még sok hasonló alkalmat, hogy tovább ápoljuk ezt a köteléket, és átadhassuk a következő generációnak is!
Lakatos Szidónia
