"Minden egyes gyermek egy csoda. Nem lehet tudni, hogy kiben mi lakozik: egy új Ady Endre, vagy épp Blaha Lujza. Ha ajtót nyitunk előttük, esélyt adunk nekik, hogy kibontakoztathassák a személyiségüket, a tehetségüket. Nem kell hozzá mást tenni, csak egymásból a jót kiszeretni."
Mai értelemben nem volt sztár, egy szürke kis palesztinai falu lakója volt, úgy élt, mint bárki más, de mindennapi feladatainak teljesítése és Istenre való hagyatkozása, feltétlen bizalma által felnő ahhoz, hogy a mennyek Királynéja legyen: elfogadja Szentlélektől a gyermeket, vállalva azt is, hogy nem hisznek neki, félelmek és bizonytalanságok ellenére kész ,,igen”-t mondani; menekültté válik Egyiptomban; bár nem mindig érti, mégis kitart Jézus mellett; Jézus nyilvános működésének kezdetén és végén is Mellette van, elkíséri a keresztúton, a kereszt alatt Vele szenved, és az apostolokkal együtt megkapja a Szentlelket.
Mindenkinek van egy nyelve, amelyen ha szólok hozzá megérti szavamat! Bármennyire furcsa is mindenkinek van egy szeretet nyelve is, melyet meg kell tanuljunk, ha békében, örömben akarunk együtt élni!
A szeretet lényege, hogy megismerjem a másikat, és az ő igényeihez alakítsam az én szeretetem. Nagyon sok veszekedés, válás abból fakad, hogy én úgy szeretlek téged, ahogy saját magamat, s nem tudom elképzelni, hogyha olyan finom az a töltelékes káposzta, mi a francért kell te vegetáriánus legyél.
Türelmesen tanuljuk meg egymás szeretetnyelvét és boldogok leszünk,
Életünk nagypéntekein újból dönteni kell, és lám-lám, mi oly könnyen Barabást választjuk. És még ezek után sincs harag, Jézus feltámadása után tüzet rak, halat süt és meghívja tanítványait egy békelakomára.
“Szeretsz te engem ?” - kérdezi nemcsak az Őt megtagadó Pétertől hanem mindannyiunktól. Hisz Jézus ma is ugyanazt teszi, próbál összegyűjteni bennünket nagy-nagy szeretettel. Társunkul szegődik, és akárcsak az emmauszi tanítványokat, átdöfött lábbal kísér a poros úton, s mint egy koldus várja, hogy meghívjuk a szívünkbe.
Igen, Isten a szeretetünk koldusa, és mi olyan szűkmarkúak vagyunk vele szemben. Szeretetünket parányi patika mérlegen mérjük, adjuk Neki, mintha azt mi drága pénzzel vásárolnánk.
Drága testvéreim, gyertek, szeressük az Istent és szeressük egymást is tiszta szívvel,
Nagyváradon is indul a mandula, elkezdődött az új tanév!! Itt is egy szentmise áldozatban kértük a jó Isten áldását a mi drága gyermekeinkre, munkatársainkra!! A gondviselő Atya oltalmazza a házból kirepült nagykorú fiatalokat, kollégáinkat.
Szeretettel, bizalommal indulunk neki a feladatoknak egy új tanév hajnalán,
Istennek legyen hála a tanévet sikerült elindítani Szászvároson is! Ma Isten áldását kértük az iskolába most még örömmel menő gyermekeinkre!! Menyhárt Ernő és csapata 20 bentlakó és 39 napközis gyereket oktat, nevel nagy szeretettel!! Nagyon reméljük, hogy a vírus nem zárja be nagy gyorsan az iskola kapuit a gyerekek előtt!!
Ez nem egy kiállítás minta darabjai, hanem a szászvárosi kertünkben termett zöldségek! Igen egy gyermekvédelmi otthon udvarán a gyermekeink a munkatársaimmal e bezárt pandémiás időben ilyen szép eredményeket értek el. És akkor még egy szót sem szóltam a padlizsánkrém, a vinete ízéről... Istennek hála annyi termett, hogy nem csak a maguk közel 50 gyermekének jut, hanem másoknak is tudnak adni belőle... Isten áldását kérem Pityu nevelő bácsira és az ő kertész csapatára!!
A fájdalom nem cseppenként kiadagolható, lemérhető valami. A külvilág számára láthatatlan szenvedés, a félelem, a reménytelenség sokszor a mélybe taszíthat egy embert. Viszont azt is tudnunk kell, hogy a mi szenvedésünk nincs arányban azzal a jóval, örömmel, amelyet a földi küszködésünkért a Jóisten ad.
A Boldogságos Szűzanya egyetlen csodát sem tett, nem tartott nagy prédikációkat, mégis a Mennyek Királynéja lett a názáreti csendes, egyszerű, szorgalmas életével.
Olyan jó lenne, ha a mi szíveinkben is feléledne a tiszta, egyszerű élet utáni vágy. Ha az emberiség ezt az eszmét, ideált, a názáreti csendes növekedést, a jókedvvel végzett munka örömét, az egymásra figyelést megtanulná, akkor a boldogságát találná meg.
A Szűzanya mindannyiunk Mennyei Édesanyja. Amikor Jézus Krisztus a kereszten függött, ott állott az Édesanyja is. A szenvedő Jézus Jánosra nézett és azt mondotta: „íme, a te anyád!”, majd azt: „Íme, asszony, a te fiad!” [Jn 19,26-27] Jézus a halála előtt a legdrágább kincsét ajándékozta János apostolnak és általa mindannyiunknak, édesanyját, Máriát.
A Megváltó utolsó szavai voltak ezek, ezért mintegy lelki végrendeletet jelentenek: Mária minden ember mennyei Édesanyja.