Anyánk az Egyház kétezer év óta vallja , hogy a Jézus Krisztus által földre hozott eszmét a legcsodálatosabban , legszebben az Ő Édesanyja Mária élte meg. Mária mindannyiunk példaképe . Mária meg tudja nekünk mutatni , hogyan is kell követni az Ő Szent Fiát.
Életünk végén szeretetünk alapján leszünk megítélve, hogy segítettük-e Jézust a leginkább rászoruló emberekben. Maga Jézus teszi fel nekünk a kérdést a legkisebb testvéreinkben nap mint nap : Éhes vagyok ! Adsz-e enni? Ruhátlan vagyok ! Felruházol-e ?Tudatlan vagyok ! Tanítasz-e ? Durva , műveletlen , nyomorult vagyok ! Foglalkozol-e velem szeretettel, jósággal , irgalommal ? Bűnös, tékozló vagyok ! Le tudsz-e hajolni hozzám a tékozló fiú apjának szeretetével, megbocsátó jóságával ?
A Retyezát hegység talán egyik legszebb része, a Nagyvíz völgye! Itt nem csak gyönyörködni lehet a tájban, hanem lubickolni is lehet a kristálytiszta vízben!!
Gyerekeink Csernakereszturon levadászták a cicákat, Jani atya ámulatára! Az ottani gyerekekkel a cicák nem barátkoznak!!!
Déván a vakáció utolsó napjai hasznosan telnek.... a gyermekeink a téli eltevés csínját-bínját tanulják, élesbe... Most van a szezonja a vinete (padlizsán) sütésének, a zakuszka készítésnek... Ugye milyen aranyos lányok, fiúk vannak Déván?!
A tegnap fent a Retyezat hegységben, a gyönyörű tó partján elmondtam a gyerekeinknek, hogy nagy kár, hogy ilyen hideg a víz, mert egy tündértől tudom, hogy aki ebben a vízben fürdik az megszépül.... Arra biztattam a gyerekeket, hogy legalább a kezüket, arcukat mossák meg, a bátrak akár az egész fejüket is belemárthatják a kristálytiszta vízbe, mert attól nem csak tisztábbak, hanem szebbek, egészségesek lesznek!! A viccből elmondott beszédem végén látom, hogy három lányom fejjel benne vannak a vízbe.... 
Szent Pio atyáról elnevezett kisiratosi otthonunk vakációs üzemmódról átállt egy tanévkezdő, lendületes tevékenységre! Mennyei édesanyánk, Mária születésnapján megtartottuk a szépen felújított plébánia templomban a vakáció búcsúztató, tanévkezdő szentmisénket. Az itt élő 11 gyermekünkért, a helység minden diákjáért, a pedagógusokért, az egész falu népéért imádkoztunk bizalommal. Isten szeretetébe ajánlottuk a gyermekeink barátait, a ház támogatóit, mert befogadó, fenntartó segítség nélkül, a három helybenlakó kollégánk minden erőfeszítés hiábavaló lenne.
"Nagyon fontos tudnom, hogy a gyereknek én vagyok a tükör, akiben magát értékesnek fogja látni. Ha én bizalommal tudok ránézni, magasba emelem és felnézek rá, szó nélkül is azt mondom, hogy te szép vagy, értékes vagy, a szemem fénye vagy, játszok veled, boldog vagyok, hogy a magasba emelhetlek, és az a gyerek elhiszi nekem, mert én vagyok a felnőtt, és elkezdi magát ő is szépnek, értékesnek, fontosnak látni."
Szerencsésen haza értünk Kisiratosról!!
A gyerekekkel, ha nem is a Retyezát csúcsán, de azért 1000 méter felett, jó magasan vagyunk.... Ide mindenképpen vissza jövünk, mondták a gyerekek, kedves barátainkat is elhozzuk, ha velünk tartanak...
Könyörögjünk!