Szent István megálmodta Magyarországot, a Kárpát medencét : Isten társa lett a világ tovább teremtésében , hisz ország született a földre .
Csaba testvér
A krisztusi szeretet egyik tulajdonsága a határtalanság. Nem húsz-harminc évig szeret, nem addig, mint sok ember, amíg szépek, kedvesek, érdekesek, jóságosak vagyunk. Nem, „a hegyek megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én szeretetem nem hagy el soha” [Iz 54,10]. Ez a „soha”, ez a „végnélküliség”, amely megragad, mellbe vág engem. Szeret akkor is, ha hibázom, szeret akkor is, ha fájdalmat okozok.
Csaba testvér
Ne halott dolgok töltsék be szívünket, vágyainkat , hanem döntsünk az élet mellett és szolgáljuk azt nagy-nagy szeretettel !
Csaba testvér
Na miért olyan szépek a Székelyhídi virágok? Vajon miért? Azért mert ott a kicsik, a nagyok szeretik a virágokat, ott mindenki kertész!
Nem tudom, tudják, hogy a virág hol nő a legszebben? Na hol? Hát a kertész árnyékában! Igen, mert ahol sok kertész van, ott sok a finom, lágy szórt fény és ott valóban gyönyörűek a virágok!! Nem hiszed? Ki kell próbálni, egésznap légy a virágaid között, és meglátod, hogy e népi bölcsességben mennyi igazság van!!
Szeretettel gratulálok a Székelyhídi kis kertészeknek, hol méretarányos öntözője van mindenkinek... Ott ahogy nő a gyerek, vele együtt nő az öntözőkanna is! Ez nagyon jó pedagógia, csak győzzük fizetni a vízszámlát!!
Szeretettel,
Csaba t.
A képen nem Hobbitfalva a megyéből, nem a "gyűrűk urának" filmdiszlete, hanem Borszék a gyergyói medencéből....hol a gyermekeink is nagy szeretettel várnak....
Lássuk ki találja meg a Szent Mikos Otthont?
Szeretettel,
Csaba t.
Kép: Fodor István
Medgyest érintve szerencsésen hazaértem Csíkba!! Közbe - közbe jó beugrani egyik - másik otthonunkban csak úgy váratlanul és gyönyörködni egyet a gyermekeinkbe! Bár siettünk, még egy sakkparti is belefért a rövid megállóba! Holnap kezdődik a ferences találkozónk!
Szeretettel kérlek imádkozzatok Szent Istvánról elnevezett provinciánkért,
Csaba t.
Aki meg akar ismerni engem, nézzen azoknak a gyermekeknek a szemébe, akiket nevelek.
Régi magyar tanárommal beszéltem és szóba került, hogy annak idején írtam verseket, rám kérdezett, hogy most hogy most is írok?
Igen, mondtam, de mostanában - mint minden szülő - a gondolataimat nem papírra, hanem a gyermekeink szívébe próbálom beleírni, amit az ő tekintetéből lehet kiolvasni!
Szeretettel,
Csaba t.