„Drága gyermekek, ebben az időben, amikor Mindenszentek napját ünneplitek, kérjétek az ő közbenjárásukat és imáikat, hogy velük egységben békére találjatok. A szentek legyenek számotokra közbenjárók és példaképek, hogy kövessétek őket és szentül éljetek. Veletek vagyok és mindnyájatokért közbenjárok Istennél. Köszönöm, hogy válaszoltatok hívásomra.”
Lassan, szépen születik romjaiból újjá a Piski posta-fogadó!! Néhány képet szeretettel megosztok a jelenlegi állapotról, ugyanakkor hívlak, hogy gyertek látogassátok nó meg támogassátok ennek az árva történelmi helynek a helyreállítását.
Szeretettel,
Csaba t.
Petőfi Sándor: NÉGY NAP DÖRGÖTT AZ ÁGYU...
Négy nap dörgött az ágyu
Vizakna s Déva közt,
Ott minden talpalatnyi
Földet vér öntözött.
Fehér volt a világ, szép
Fehér hó este be,
Ugy omlott a piros vér
A fehér hóra le.
Négy hosszu nap csatáztunk
Rettentő vad csatát,
Minőt a messzelátó
Nap csak nagynéha lát.
Mindent megtettünk, amit
Kivánt a becsület...
Tízannyi volt az ellen,
Győznünk nem lehetett.
Szerencse és az isten
Tölünk elpártola,
Egy pártfogó maradt csak
Velünk; ez Bem vala.
Oh Bem, vitéz vezérem,
Dicső tábornokom!
Lelked nagyságát könnyes
Szemekkel bámulom.
Nincsen szóm elbeszélni
Nagy hősiségedet,
Csak néma áhitattal
Szemléllek tégedet,
S ha volna ember, kit mint
Istent imádanék,
Meghajlanék előtted
Térdem, meghajlanék.
S nekem jutott a vészes
Dicsőség, hogy veled
Járjam be, oh vezérem,
A csatatéreket.
Te melletted lovaglék
A harc veszélyiben,
Ahol az élet pusztul
És a halál terem.
Sokan elhagytanak, te
Rendíthetetlen agg,
De úgy-e téged, úgy-e
Én el nem hagytalak?
S lépésid mind halálig
Követni is fogom,
Oh Bem, vitéz vezérem,
Dicső tábornokom!
(Debrecen, 1849. február 10-15.)
Hadd vigyem a hitet,
hogy szétoszlassam a sötétséget,
s az örömöt vigyem oda,
ahol szenvedés az élet.
Az aranyásó lázba jön ha tudomására jut, hogy egyik vagy másik völgyben valaki aranyrögöket talált. Felszerelést vásárol, hátrahagy mindent és útra kel a mesés gazdagság reményében. Jézus szavaiból, Szent Ferenc megértette, hogy milyen gazdagságot rejt Isten országa, és hogy mennyire értékes Isten előtt minden egyes lélek.
Szent Ferenc mindent maga mögött hagyva, "mindenét" eladja és az örök értékekre irányítsa minden figyelmét, energiáját. Saját örök üdvössége és a körülötte élő emberek örök élete az egyetlen kincs ami őt mozgatja. Imádkozik, böjtöl, sanyargatja magát, de nyíltan ki is áll az emberek elé, prédikál, érvel, magyaráz, vállal minden nehézséget, veszélyt csak, hogy célját elérje. Kész a vértanúság kínszenvedését is vállalni azért, hogy a mennyek országának kincseit maga és embertársai számára megnyerhesse.