Ma a legnagyobb bűn az emberek elvont szeretete, a személytelen szeretet azok iránt, akik valahol a távolban vannak…
Olyan könnyű azokat az embereket szeretni, akiket nem ismerünk, akikkel sohasem találkozunk! Hisz' akkor nincs szükségünk áldozathozatalra, s emellett oly elégedettek vagyunk önmagunkkal! Így csaljuk meg a lelkiismeretet. Azt a felebarátodat szeresd, akivel együtt élsz, s aki terhedre van!
Istennek sok arca van, és biztos , hogy , ugyanazzal az élő Istennel találkozik a Bibliát olvasó szentírástudós , az Oltáriszentségben Istent magasztaló , örökimádó szerzetes , mint az övéiről gondoskodó szülő vagy én , aki a legszegényebbek közé próbálok elmenni . Jézus azt mondta , hogy aki akár egy pohár vizet is ad a legkisebbeknek , magának Istennek adja . Ő maga mondja, hogy a bajban lévő . elesett emberben jelen van. Nem olyan módon mint az Oltáriszentségben vagy a Szentírásban , de ugyanolyan mély istenélménye lehet annak az embernek , aki a gyakorló szeretet útján jár.
Az élő hit- akárcsak a látás a festőnek - értelmet ad az ember életének, bolyongásának , létének itt a földön . Vívódásunk nem tragikus monológ , hanem a holnapot építő , tervező párbeszéd a Végtelennel.
Az isteni titkok meglátásához , érzékeléséhez , sokszor térdre kell borulnunk.
Hatalmas ez a Kárpátmedence széltében, hosszában!! Imát mondok a jó délvidéki testvéreinkért, akik oly nagy szeretettel voltak irántunk!! Össze tartozunk, testvérek vagyunk!!
Augusztus 20-án azért fohászkodom, hogy Szent István imája, a jó Isten áldása, kísérje minden magyar testvérem lépteit bárhol is él e nagyvilágban.
A krisztusi szeretet egyik tulajdonsága a határtalanság. Nem húsz-harminc évig szeret, nem addig, mint sok ember, amíg szépek, kedvesek, érdekesek, jóságosak vagyunk. Nem, „a hegyek megindulhatnak, és megrendülhetnek a halmok, de az én szeretetem nem hagy el soha” [Iz 54,10]. Ez a „soha”, ez a „végnélküliség”, amely megragad, mellbe vág engem. Szeret akkor is, ha hibázom, szeret akkor is, ha fájdalmat okozok.
Magam számára egyetlen dolgot kérek Teremtőmtől, és pedig azt, hogy Mária példájára Istent a szívemben hordozva, jókedvvel, örömmel, Magnificatot énekelve tudjam szolgálni a magam Erzsébeteit, tudjam végezni azt a munkát, amire testvéreimnek éppen a legnagyobb szüksége van. Szeretném nap mind nap Máriás lelkülettel, jókedvvel elvégezni azt a munkát, amit más pénzért sem végez el!!