Kezdtek jönni a hírek, az érettségizőinktől! Remélem, hogy minden honnan hasonló jó hírek fognak jönni!! Gratulálok a kovásznai végzősöknek, s az őket felkészítő tanároknak, nevelőknek!! Szeretettel, Csaba t.
Igaz, hogy csak 2 érettségizőnk volt az idén, de mindkettőnek sikerült, sőt egy harmadiknak is, akinek tavaly nem sikerült, és most újra próbálkozott!
Sokan kérdezik, hogy merem vállalni több mint kétezer gyerek gondját, baját. Azt szoktam mondani , hogy a Főnök vállalja a gondokat , én csak segítek neki. Erőst fő a fejem, hogy mi lesz a gyerekek sorsa, de Isten feje még erősebben fő. Jézus Krisztus nálam sokkal jobban szereti ezeket a gyerekeket, ő meghalt értük a kereszten, és ha szükséges, újból meghalna értük.
Déván nyolcan, nagy vitézen neki mentek a vizsgáknak, négynek sikerült, hárman a román nyelvben alul maradtak, de ők is, én is remélem, hogy ősszel átmennek! Volt a fiuk között egy lovag, szerencse lovag, aki a házvezető szerint "szerencsét próbált, de nem lett szerencséje."
Szeretettel gratulálok mindazoknak akik egyből vették az akadályokat és erőt, kitartást kérek a jó Istentől azok számára is, akik újból csatasorba állnak!! Ki tanul és nem adja fal, az győztes lesz!
Legyen életed játék, ne hagyd, hogy a bundádba kapaszkodó gondok, bajok lehúzzanak! Vidáman játszva tanulj az iskolában, de játssz a focipályán, pajkosan bűvölve a labdát, végy kezedbe furáját, gitárt, adj bele mindent, játssz a hangszereken, társaiddal tanulj színjátékot és jókedvvel, örömmel add elé, nevettesd meg, gondolkodtasd el társaidat! Isten megváltott gyermeke vagy, merj jókedvű gyermekként játszani!! Csak arra ügyelj, hogy ahogyan nősz veled nőjön a játékod is!
Jó látni, hogy otthonainkban a fiatalok nem léha kapcsolatokat keresnek, hanem szép tartós barátságokat. Örömmel látom, hogy egymás kezét fogva, egymást bíztatva, bátorítva, hogy nőnek, bontakoznak ki emberségükben, tanulmányaikban, de a szerelmükben is!! Imádkozom, hogy Isten talán legdrágább ajándékát a tiszta szerelmet a fiatalok egymásra találva megbecsüljék, mint törékeny kincset életük végéig szépen megőrizzék!
Gyermekeim családi gondjait nem tudom megoldani, de képes vagyok felemelni a kis árvát és szelíden vezethetem őt, gyermeki pajkos jókedvvel, a szorgalmas tanulás útján, egy eredményes, boldog felnőttkor felé!
Székelyudvarhelyre hívtak szeretettel és én igent mondtam a meghívásnak, ezért holnap, július 6-án 18.00 órától egy szentmisét, s egy előadást is tartok a Szent Pió atyáról elnevezett tanulmányi házban! Számomra mindig élmény, öröm az Udvarhelyi testvéreimmel találkozni, gyertek dicsérjük együtt az Urat!
Gondolom, ha valaki megtapasztalja a maga létbizonytalanságát, akkor sokkal fogékonyabb a mások gondjára, bajára!! Mindig meghat az a gyöngéd jóság ahogyan gyermekeink lehajolnak a kószáló állatokhoz! Sokszor nagyon nehéz helyzetbe hoznak, mikor több kutyát - macskát összeszedve a város utcáiról hazaállítanak az amúgy is Noé bárkájára hasonlító otthonunkba!
Egy ausztráliai jótevőnk, nagyobb összeget hagyott az alapítványra, mi a pénzéből vettünk egy házat a szárhegyi otthonunk tőszomszédságában! Megvettünk egy szép emeletes épületet, mert egyfelől kinőttük a meglévő otthont, másfelől szeretnénk néhány szép szobát mosdóval, kialakítani az ajtónkon kopogtató önkéntesek, s vendégek számára!
Szárhegyi otthonunkat annak idején Kájoni Jánosról, a székelyföldi ferences polihisztorról neveztük el! Ő a te nevedben Istenünk, mert templomot, kolostort építeni, orgonát, nyomdát készíteni, könyveket kiadni! Védőszentünk közbenjárását kérve, elindulunk, hogy a gyermekvédelmi otthonunkat bővítsük, szépítsük, a ránk bízott munkát tovább vigyük!! Szeretettel kérlek Urunk Istenünk add áldásodat a Kájoni János tiszteletére szentelt otthonunk bővítésére, segíts, hogy e házból elindulva, nagy példaképünk nyomába lépve szeretettel, jósággal belakjuk szép szülőföldünket!
Kedves önkénteseink nélkül szekerünk nyikorogna és megállna! Gyermekeink sok sok mindent kapnak azoktól az emberektől, kik innen is, onnan is újrakelnek és jósággal, szeretettel felkeresik otthonainkat! Van aki szaktudásával, van aki csak anyapótló jóságával van a gyermekeink számára jelen! Van ki kiszámítható pontossággal, rendszeresen visszajár, s van ki csak elsuhanó üstökösként csak néha - néha látogat meg bennünket!! Mi mindenkinek örvendünk, ki bejelentkezik, és jó szándékkal az ajtónkon kopogtat!
Imádságos szeretettel köszöntjük a mi kedves önkénteseinket,