A kedves Iringó nevelőnő még Szovátán dolgozott, mikor felkerestek, hogy Isten nevében fogadjunk be három aranyos gyereket. A legkisebbet, a karon ülő babát Oszkárnak hívták! A kis baba biza nagyon pinduri, beteges legényke volt... Iringó nagy kerek szemekkel nézte a pislákoló életet, én meg biztattam, hogy nyugodtan mondjon igent, mert ő ennél szebb, élőbb "Oszkár díjat" soha senkitől nem fog kapni!! Emlékszem ahogy viccelődve, kacagva, igent mondtunk az Oszkár díjra, az életre, mely mára szépen megerősödött, felcseperedett! A napokban Torockón jártam, és a nagy legény titokzatosan félrehívott és megajándékozott egy csodaszép rajzzal!! A csatolt kép magáért beszél, s hogy a gyengébb felfogó képességűek is értsék, a szerző a neveket is oda írta: Oszi és Csaba t. kézen fogva mennek a Mennyországba!! Nagyon meghatott ez a kép, mert igazából, ha egyetlen dolgot tehetnék, akkor egészen biztos, hogy kézen fognám a gyermekeimet és szépen, komótosan besétálnánk velük a mennyországba, hogy ott találkozzunk a mi Megváltónkkal, Jézus Krisztussal!!
Gyönyörködtem az őszi naplementénél a Szent József Otthonban, s annak nagyszerű gyermekeiben!! Részt vettem Vera nővér nagyszerű kóruspróbáján, majd egy finom vacsora után a jó Istent is meghívtuk a gyermekvédelmi központba egy szentmisében!! Hiszem, hogy a közel 100 gyermekünk nagyszerű körülmények közt, jó kezekben van Bojoievschi Éva felügyelete alatt!! Szent József közbenjárásával a jó Isten áldását kérem e szép házra és annak minden lakójára!!
Szeretettel,
Csaba t.
Krisztus azért küldött a világba, hogy szeretetünkkel gyógyítsunk és nem azért, hogy elitéljük egymást !Nekünk nem legyőzni kell a másikat , hanem békében , jó testvérekként együtt kellene építenünk az Isten országát ! Ne töltsük drága időnket a civakodással !
Csaba testvér.
„Mihez hasonlít az Isten országa? Hasonló a mustármaghoz."
Követelőzök lettünk, nagy dolgokra vágyunk, de Te a mai szentírási részben - s ezt köszönöm neked Uram, - a kis dolgok megbecsülésére tanítasz bennünket! Azt akarod, hogy az alagút végén felcsillanó, apró mustármagnyi kis fénynek is örvendjünk! Arra tanítasz, hogy a hit, a remény csipetnyi kovászának felfedezése is boldogsággal töltsön el bennünket! Igen, mert az a parányi fény a zűrzavarban kóválygó embereknek biztos irányt, követendő utat mutat! Köszönöm Uram, ezt a mai igét, mert a szavadra jó hinni, látni, hogy egy kis, kevés kovász is képes mindannyiunkat átjárni és sivatagként porzó lelkünkből, életet adó virágzó oázist varázsolni!
Szeretettel,
Csaba t.
Jézus egy alkalommal így beszélt a néphez az Isten országáról: „Mihez hasonlít az Isten országa? Mihez is hasonlítsam? Hasonló a mustármaghoz.
Az ember fogja, és elveti kertjében. Ott felnő, és nagy fává lesz. Az ég madarai megpihennek ágai között.” Majd így folytatta: „Mihez hasonlítsam az Isten országát? Hasonlít a kovászhoz, amelyet fog az asszony, és elvegyít három véka lisztben. Az egész megkel tőle.”
Lk 13,18-21
Kép: Hajdani fiunk, Gyuri gyönyörködik a pöttömnyi életben!
