Hogy én mennyire szeretek ilyen szép leveleket kapni? Hamar ki is teszem az ablakba és nekitérdelek, hogy elmondjak egy imát a kis Johannáért és drága családjáért!!
Szeretettel,
Csaba t.
Március 29, Virágvasárnap reggel 7 óra 40 perckor megszületett Domokos Johanna, 3.480 grammal. Nagyon szép, életrevaló, egészséges, csendes kisbaba. .........Csodálatos dolog egy kisbaba, ha újra el kéne viseljem is azokat a fájdalmakat amivel jár, habozás nélkül vállalnám. Le nem tudom írni az érzést, hihetetlen. És, hogy természetesen szülhettem az külön ajándék. Volt egy olyan pillanat, hogy már azt hittem nincs tovább, kifáradtam, és nem tudom honnan szerezzek erőt. De akkor imádkozni kezdtem és újabb lendülettel és a doktornő segítségével sikerhez értünk. Szeretettel küldök képet a kicsi angyalunkról és öleljük a nagytatát!
Puszi:
Domokos család
A feltámadást ott bent, magunkban, legbelül kell elkezdenünk, s az nem más, mind Krisztus képére és hasonlatosságára átalakulni!! Csaba t.
----------------------------
Hamvas Béla
(1897 - 1968)
"Mintha ma történt volna, húsz éves alig múltam, amikor a könyvtárban, nem is tudom hogyan, Kierkegaardnak Az idő bírálata című tanulmánya kezembe került. Nincs társadalom, nincs állam, nincs költészet, nincs gondolkozás, nincs vallás, ami van romlott és hazug zűrzavar. Pontosan így van, gondoltam. De ennek valamikor el kellett kezdődnie. Elkezdtem keresni a sötét pontot. A proton pszeudoszt, vagyis az első hazugságot. Akkor álltam a válságba, és azóta nem léptem ki belőle. Rájöttem arra, hogy ma jelen lenni csak úgy lehet, hogy a válságot teljes egészében vállalni. Visszafelé haladtam a múlt század közepétől a francia forradalomig, a felvilágosodásig, a racionalizmusig, a középkoron át a görögökig, a héberekig, az egyiptomiakig, a primitívekig. A válságot mindenütt megtaláltam, de minden válság mélyebbre mutatott. A sötét pont még előbb van, még előbb. A jellegzetes európai hibát követtem el, a sötét pontot magamon kívül kerestem, holott bennem volt..."
2015. április 6. – Húsvéthétfő
Erre elsiettek a sírtól. Remegve, de nagy örömmel futottak, hogy megvigyék a hírt a tanítványoknak. És íme, egyszerre csak Jézus jött velük szemben, és megszólította őket: ,,Üdv nektek!'' Ők pedig odasiettek hozzá, leborultak előtte, és átkarolták a lábát. Ekkor Jézus így szólt hozzájuk: ,,Ne féljetek! Siessetek, vigyétek hírül testvéreimnek, hogy menjenek Galileába, mert ott viszontláthatnak engem.'' Mt 28,

Büszke vagyok a gyerekeinkre, mert nagyszombaton átgyalogoltak Déváról Vajdahunyadra csak úgy maguktól! Friss volt az idő, de a gyerekek még frissebben útra keltek, és köszöntötték a hunyadi kastély elárvult, ma már nem működő templomát!!
Szeretettel imádkozom azért, hogy a felnövekvő generációk támadjanak fel a hitre, a reményre, a cselekvő életre, arra, hogy akarják, magukat, környezetüket szebbé, értékesebbé tenni! Merjék őseik által megépített házakat benépesíteni, gyermekkel, kacagással megtölteni, akarják az ősi templomokat imádsággal, áldozattal fenntartani, tovább vinni! Minden azon múlik, hogy a felnövekvő generáció megtalálja a Feltámadottat, az élet Urát, és bizalommal elindul, hogy újrateremtse a világunkat?!
Csaba t.
Az Isteni Irgalomról elnevezett házunk gyerekeivel kívánok kegyelmekben gazdag Húsvéti ünnepeket és ugyanakkor szeretettel hívlak e Marosvásárhely melletti szép házunkba jövő vasárnap április 12-én.13.00 órától tartott szentmisénkre!! Isten irgalma, hogy még élünk a földön! Gyertek Dózsagyörgy községbe, Teremi falvába köszöntsük együtt a gyermekeinkkel, az irgalmas Istent!!
Szeretettel,
Csaba t.
NAGYHÉT ~ 'Ünnepi vacsorára hívja barátait az Isten!'
'Nagyhét eseményei bepillantást engednek Istenünk legbelső személyiségébe, felfedik az emberek iránti végtelen gondoskodó szeretetét.
Isten arcának rengeteg szép vonása ragyog fel e csodálatos hét során. Hihetetlen sok irányba elindulhat az elmélkedő, Isten arcát tanuló szándékkal fürkésző ember gondolata. Nekem, mint árva gyerekekről gondoskodó nevelőapának, az idén Jézus Krisztus szép vonásai közül a gondoskodó, az ünnepi vacsorát szervező családfő képe tetszett meg leginkább. Mennyi gyöngédség van abban a mozdulatban, ahogyan a bemártott falatot nyújtja a barátjának? Vigyáz ránk mind kotló a csibéire!! Tudja hogy mi vár rá, és nem magával foglalkozik, hanem alázattal megmossa a tanítványai lábát! Szeretettel, Csaba t.