Húsvét hajnalának örömteli erejét, a halált is legyőző Krisztus Urunk lendületét tapasztalom meg a 95 éves Antal atya mellett. A feltámadási szentmise után, melyet együtt mutattunk be, meglátogattam, és ő örömmel mutatta meg a hideg tavaszban az ablakpárkányán nevelkedő paradicsom, paprika, palántákat. Jó volt látni, hogy nem csak haszon növényeket termeszt Szent Ferenc XXI-ik századi gyermeke, hanem szép virágpalántákat is gondoz, mert számára még 95 évesen is fontos, hogy virágba boruljon a kolostor udvara. Beteg, béna kezével kiválogatta a legszebb magvakat és gondosan elültette, neveli őket, várja a szép meleg tavasz érkezését, hogy kiültethesse a kertbe. A tavaly is 4oo palántát nevelt, ültetett ki és gondozott egész nyáron. Hajnalban kell mindennap, locsol, kapál, majd megmosakszik, reggel hét órakor az oltárhoz áll és értünk gyermekeiért, unokáiért, lábas kis palánkéiért szentmise áldozatot mutat be. Számomra, az idős ferences testvéreim a legszebb bizonyítékok arra, hogy él az Isten, és hogy jó a h lálból feltámadott Krisztus nyomába szegődni. Annyi kegyetlen nehézséget, gondot, bajt, mit ők alázatosan megéltek, több mint kilencven éven keresztül, lehetetlen húsvét hajnalán, a bűnös, gonosz gyűlölet felett diadalmaskodó Krisztus nélkül derűvel megélni. Persze, hogy tudom, Antal atya csak a jéghegy vízből kiálló parányi része, Krisztus Urunk, láthatatlan jelenléte tartja öt fent számunkra.
Legyenek az atya által nevelt kis palánták az én idei húsvéti köszöntőm szimbólumai, mellyel töretlen hittel kívánok istentől áldott szent ünnepeket!
Csaba t.
Egy gyenge kinagyított arckép, Gabriella tanárnőről, a Csíkmadarasi vértanú Szent Orsolya rendi kedves nővérről. A történelem, földrajzszakos tanárnőnek megtiltották, hogy tanítson, majd mikor Marósvásárhelyen ő mégis tovább nevelte, oktatta a gyerekeket, titokban kirándulásokat, táborokat szervezett nekik, elhurcolták és bezárták. 1963 áprilisában, 5o évvel ezelőtt, halt meg a Nagyváradi kommunista börtönben. A Csíksomlyói templomban, a szerda esti szentmisében, április 1o-én, a kedves Mária nővérrel, hajdani tanítványával emlékezünk meg a gyerekek neveléséért életét áldozó szentéletű székely tanárnőről.
Gabriella nővér, székely vértanú, te a gyerekekkel való munkádért életedet áldoztad, imádságos szeretetedbe ajánljuk diákjainkat, tanárainkat, nevelőinket, szeretettel kérünk könyörögj érettünk!
Csaba t.
Ibolyát, kedves esztelneki kolléganőmet és szép családját szeretettel köszöntöm, kívánok Istentől áldott szép első húsvéti ünnepet a babának..
Ibolya leveléből egy szép mondatot azért muszáj megosztanom, remélem nem veszi zokon:
Csaba t.
"Sok felelősséggel jár a gyereknevelés..., de elmondhatom, hogy életem legboldogabb időszakát élem át. Úgy érzem hogy a legnagyobb boldogságot a családba a gyermek hozza."
Bertalan Ibolya
Székelyudvarhelyi ferences templom, belülről szépen megújult, Istennek hála, de a köszönet kijár Mihály testvérnek, és társainak is.. Merjünk álmodni szépet és nagyot, mert Isten mellénk áll és megsegít!! Kájoni János, meg a sok szent ferences atya, ki itt ebben a templomban élt és dolgozott, tanult és tanított biztos a mennyben örömmel néz le ránk!!
Szeretettel,
Csaba t.