A februártól májusig tartó előadássorozaton minden alkalommal új megközelítésből tárgyalják az apai szerepeket. Böjte Csaba testvér, több ezer árva „atyja” nyitja meg az „apa-sorozatot”, Az apák szerepe a családban címmel. Csaba testvért senkinek nem kell bemutatni. Közismert, hogy nézeteiben mindig nagy hangsúlyt kap a család egysége és megtartó ereje, a lelki egészség, az egyéni és nemzeti önazonosság, az érzelmi intelligencia.

2018-ban, a családok évében különösen időszerű az apai szerepekről beszélni. Mi lenne a legfontosabb, amit ennek kapcsán üzen a családoknak, az édesapáknak?

Böjte Csaba: A korom alapján nekem már nagyapának kellene lennem, de másként alakult az életem. De ha már kérdeznek, merészkedek megszólalni az apai feladatokról is. Van ezzel kapcsolatban egy nagyon szép élményem. Az egyik tanév végén történt, már nagyon fáradtak voltunk. Az utolsó szentmise után bementünk a dévai gyermekotthon ebédlőjébe. Ott volt vagy 300 gyermek. Párolgott a finom húsleves, és én odaálltam az asztalfőre. Nagy csend lett hirtelen, és én megáldottam a betevő falatot. Utána leültem és elkezdtek potyogni a könnyeim.

Az örömtől kezdett el sírni?

Böjte Csaba: Igen, mert hihetetlenül jó érzés volt az asztalfőre ülni és „családfőként” gondoskodni ennyi gyermekről. Ez egy olyan tiszta öröm, egy olyan felemelő boldogság, amit nagyon szeretnék megosztani minden férfival. Isten mindannyiunk számára felkínálja azt az örömet, hogy merjünk az asztalfőre ülni, merjünk a családunkról gondoskodni, atyja lenni a közösségünknek. Ez egy csodaszép hivatás, feladat, adja Isten, hogy minél többen megtapasztaljuk, megérezzük, és a magyar nők mellett legyenek ott a férfiak, férjek, akik szeretettel és jósággal gondoskodnak az ők szeretteikről. Ahogy mondani szoktam, merjenek magokat ültetni: merjenek párt választani, amellett kitartani, és közösen gyermeket vállalni.

És mi az a legfontosabb segítség, amire szükségük van ahhoz, hogy ezt megtegyék?

Böjte Csaba: A Kárpát-medencében nagyon sok kudarc érte a férfiakat, nagyon sok békát – két világháborút, Don kanyart, Doberdót, 1956-ot, kollektivizálást – lenyomtak a torkukon. A kudarc pedig mindenkit elbizonytalanít, elbátortalanít. Szükségük van sikerélményekre. Délelőtt a főnökkel, délután a feleséggel szkanderezni – persze, hogy unalmas. Azt gondolom, hogy nemcsak a nőknek esik jól, ha megdicsérjük őket – a munkájukat, a frizurájukat, a ruhájukat – hanem a férfiaknak is. Bíztatnék ezért minden nőt, lányt és asszonyt arra, hogy vegye észre a mellett álló férfit, annak munkáját, merje megdicsérni őt. Tudjuk jól: ha nem is teljesen igaz az a bók, akkor is nagyon jól esik. Nagyon sok múlik tehát a női családtagokon. Hiszen a Kárpát-medence újjászületése férfiak nélkül nem fog sikerülni.

Az apasorozat előadásait kerekasztal beszélgetések követik minden alkalommal, ahol interaktív eszmecserére kerül majd sor. Csaba testvér előadása után, Vele és még két vendéggel a családon belüli szerepekről beszélget majd Tibenszky Moni Lisa, az est háziasszonya.

Polus Enikő három felnőtt gyermek édesanyja, mentálhigiénés szakember, családsegítő, a Felelős Szülők Iskolája szakértője, a Me-Se-Kő Alapítvány vezetője. Munkája folyamán mindig érdeklődve figyeli, hogy miként alakulnak életünk szerepkörei, látható és bujtatott érzelmi részei. Elmondása szerint sokszor olyasmire akarnak a szülők felkészülni, amire nem lehet.

Azt vallod, hogy a szülőség életünk egyik legszebb, de nem könnyű szerepköre.

Polus Enikő: Valóban a legszebb, ugyanakkor az anyai és apai szerepek megérkezésekor többféle új, nem feltétlenül csak „jó” érzésekkel kell megküzdenünk, és erről nem mindig merünk beszélni. Sőt, szerintem ma már nemcsak ezekről a kevésbé jó érzésekről kell beszélni, hanem arról is, hogy miként alakulnak a szülői szerepek, az apaság például egy mozaikcsaládban – hogyan keletkezik az “édes-apaság”, hiszen az új szerelemmel egy-két gyermek is érkezett – vagy egy olyan családban, ahol a gyermek örökbefogadott.

Szerinted miért fontos, hogy az apákkal külön is foglalkozzunk?

Polus Enikő: Az apává válás folyamata más, de ugyanolyan fontos szerep, feladat, kihívás, mint az anyává válás. Az édesanyákat hatalmas „hormonkoktél” segíti az anyává válás folyamán, de mi újság az édesapákkal? Miért érzik magukat egyedül lelkileg és miként küzdenek meg egyesek olyan nehezen az elsődleges „apa lettem” érzésköreivel? Az apai érzések először reflexszerűen jelentkeznek, amelyből meghittség és komplex érzelmek keletkezhetnek, és abból elindulhat az apa-gyermekkötődés. Érdekes megfigyelni, ahogy megérkezik az apaság mellé az enyhe féltékenység, majd átalakul apai féltéssé.

Bedő Imre, kétgyermekes családapa, közgazdász, a Férfiak Klubja vezetője, a Férfienergia könyv szerzője. 26 évesen az ország legfiatalabb iparvállalati csúcsmenedzsere, majd úgy dönt, hogy új területeken építkezik tovább. Több éves tervezés után, 40 évesen, 2013-ban alapítja meg a Férfiak Klubja független társadalmi szervezetet, összefogást hirdetve az erkölcsi alapok megerősítése érdekében, férfi és nő szövetsége, illetve a család megszilárdítására, a jövő társadalmát építő örök emberi értékeink továbbadására.

Mit tartasz a legfontosabb hiányosságnak a mai férfiak életében?

Bedő Imre: Meggyőződésem, hogy a felnőttkorba érve a hímek valahol elszakadnak a férfiasság gyökerétől. Már nem keresik a férfi lét mibenlétét, speciális értékeink fejlesztésének és átadásának módját. Munkavállaló droiddá válnak. Ezért csökken a való élet minden területén a férfiak felelősségvállalása, a tartás. A férfiak megszűntek erkölcsi és praktikus motorjai lenni a jövő generáció felnevelésének. Megszűntek jelen lenni. Hiányuk végzetes rombolást okoz: lányaikat és fiaikat egyaránt kötődés- és kapcsolódás-képtelenné, majdani magánéletükben sikertelenné teszi. Férfinak lenni ma nemcsak felelősség, de jövőépítő kötelesség. Önmagunkért, a nőkért és a jövő generációkért.

És mit tartasz a férfiak legkiemelkedőbb erényének?

Bedő Imre: A legkiemelkedőbb erénynek ma talán éppen az minősül, ha egy férfi képes biztonságot nyújtani. Különösen fontos megérteni, hogy a cél nem az anyagi biztonság, bár a magyar háztartások zöme nem él meg egyetlen munkabérből. Viszont az érzelmi biztonság még fontosabb, hiszen épít. Ráadásul ez nem egy modern dolog, ez az ősi kulturális kód.  És aki ma rájön ennek nyitjára, mibenlétére, és arra, hogy milyen belső értékek mentén születik meg a biztonságot nyújtó férfi, az nemcsak a saját életét teszi értelmessé és boldoggá, hanem a körülötte élők kiteljesedésének is harmonikus teret biztosít. Ez ad lehetőséget arra, hogy mindenki kiteljesedjen, kibontakoztathassa azt, ami lehetőségként benne rejlik.

Tibenszky Moni Lisa, kétgyermekes édesanya, a Felelős Szülők Iskolája alapító-ügyvezetője. Előadásokat, beszélgetéseket, workshopokat rendeznek, amelyekkel segíthetik a hasonszőrű, érdeklődő szülőket abban, hogy útjelzéseket találjanak a gyermeknevelés igen rögös útján. Szakmájukban elismert előadókat, hiteles embereket hívnak meg rendezvényeikre, akik egy-egy felvetést, kérdést, problémát megvilágítanak, bemutatnak az érdeklődőknek.

Milyen megfontolás és rendezőelv alapján szerveztétek az apasorozatot?

Tibenszky Moni Lisa: A Felelős Szülők Iskolája több éve, nagy sikerrel szervez oktatással, élménypedagógiával, érzelmi intelligencia-fejlesztéssel vagy épp egészséges életre neveléssel kapcsolatos eseményeket, konferenciákat. 2018-ban, a családok évében különösen fontosnak és időszerűnek tartjuk, hogy beszéljünk a család megtartó erejéről, és ezen belül az apai, atyai szerepekről. Nagy öröm volt, hogy az Újbuda Önkormányzat lehetővé tette az előadás-sorozat megvalósítását, így minden alkalom ingyenesen látogatható.

Gyakorló és dolgozó szülőként mindannyian tudjuk, tapasztaljuk, hogy nem mindig könnyű megtalálni az egyensúlyt a különböző – családon belüli és azon kívüli – szerepeink között, ezért olyan szakértőket kértünk fel, aki a szakmájukban is elismertek, hiteles, mérvadó és mértékadó, amit mondanak és nem mellesleg Édesanyák és Édesapák is egyben.

Milyen neves és kedvelt előadó szerepel még az apasorozatban?

Tibenszky Moni Lisa: Kádár Annamária meseterapeuta az életnarratívákról , az apával töltött meghitt pillanatokról és a mesék erejéről, Léder László pszichológus a csendes apaforradalomról, Varga István jövőkutató, író a kamaszokról és a motivációról, Tari Annamária klinikai szakpszichológus pedig az online és offline elengedésről fog előadást tartani. Azokat az előadásokat is kerekasztal-beszélgetések követik, ahol írók, mentálhigiénés szakemberek és „hétköznapi” édesapák osztják meg tapasztalataikat a hallgatósággal.

Megtiszteltetés és öröm, hogy háziasszonya lehetek az apasorozatnak, célom, hogy ne csak a vendégek, de a közönség is interaktív közösséggé formálódjon egy-egy alkalom után, mert a jó megoldást hoz vezető út a párbeszéddel kezdődik.

A részvétel ingyenes, de a korlátozott férőhely miatt regisztrációhoz kötött.

A szervezők szeretettel várnak minden érdeklődőt, az előadás-sorozat teljes programja itt érhető el.

Szerző: Antal-Ferencz Ildikó

www.felelosszulokiskolaja.hu