A tavaszi megújulás jegyében Csaba testvér „életrendezés” lelkigyakorlatot tartott március 15-17 között Déván.
Az első napon gyalogosan elzarándokoltunk Ópálosról Világosra, az 1849. augusztus 13-i fegyverletétel helyszínére. Imáinkat, énekeinket a szabadságharc hőseiért ajánlottuk fel, de közben azon is elgondolkodtunk, melyek azok a testi vagy lelki béklyóink, melyek nem engednek bennünket szabadon élni! Szent László szavai bátorítottak bennünket ezen a belső lelki úton, melynek a vége reményeink szerint földi feladatunk beteljesítése, álmaink megélése Isten akarata szerint.
A másnap nagytakarítással kezdődött, elsőként külső környezetünkben. Lambert Iván előadást tartott azokról a szeméthegyekről, melyeket mi, emberek csak az elmúlt száz évben (!) – mióta a műanyaggyártás elkezdődött – felhalmoztunk, és igazából egyelőre nem nagyon tudunk velük mit kezdeni. Bedobjuk az óceánokba, mert hogy ott nem látszik, vagy elföldeljük, és szép virágokat ültetünk a tetejére. Ideig-óráig oldjuk meg csak a problémát, mely egyre halmozódik.
Csaba testvér elmélkedései mindeközben ráirányították figyelmünket, hogy életünkben is vannak ilyen „elföldelt” vagy messzire dobott problémák, melyek nem engedik, hogy tisztán és szabadon hozhassuk meg a jelenben döntéseinket. Csaba testvér szavai arra buzdítottak, hogy a múltban hozott rossz döntéseinket, hibás lépéseinket ne abszolutizáljuk, mert ezzel engedjük, hogy a gonosz lélek ezekkel azonosítson bennünket! Ha ez megtörténik, az lehúz, és elhiteti velünk, hogy nem vagyunk képesek jobbakká válni, megváltozni!
Aki nem tudott részt venni ezen a tavaszi „nagytakarításon”, vagy folytatni szeretné azt, őket szeretettel várjuk húsvéti lelkigyakorlatunkra, melyet hamarosan meghirdetünk!
Addig is a nagyböjtben, ahogy a Mennyei Atya kivitte Fiát a pusztába, merjünk mi is szembenézni kísértéseinkkel!
A tavaszi megújulás jegyében Csaba testvér „életrendezés” lelkigyakorlatot tartott március 15-17 között Déván.