Mátyás testvér, ma ünnepli a névnapját!! Imádságos szeretettel kérem az Istent, hogy éltessen az én testvéremet erőben egészségben még nagyon sokáig!
Mátyás testvér úgy döntött, hogy a A Szentföldi Ferences Kusztódiában (latinul: Custodia Terræ Sanctæ) azaz ferences rend szentföldi közösségében éli le az életét!! Nemrég meglátogattuk Kafarnaumban, az ottani ferences kolostorban két dévai testvérével, Palival és Gusztival. Ott készült a csatolt kép! A nagy mosolyon is látszik, hogy Mátyás jól döntött, boldog, örömmel fogadja és szolgálja szeretettel az odaözönlő zarándokokat! Imádságos szeretettel őrzi Jézus Krisztus városát! Jézus itt Kafarnaumban élt nyilvános működése alatt! Ebből a Galileai tenger partján álló városból indult örömhírrel az emberek közé és ide tért vissza tanító, életadó útjairól! Péterrel itt fizetett adót! Egy biztos, ha két életem lenne az egyiket én is itt tölteném, ferences szerzetesként, Csaba t.
u.i. Joggal kérdezhetjük, hogy mi is a Szentföldi Ferences Kusztódia? Ajánlom Várnai Jakab atya könyvét, aki maga is ott él, a jeruzsálemi ferences kolostorban!
Kiadja a L’Harmattan Kiadó és a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola, Budapest, 2017.
Füzetünk a ferences rend Magyarok Nagyasszonya Rendtartománya támogatásával jelent meg a rend szentföldi jelenlétének 800. évfordulója alkalmából.
Az első ferencesek nyolcszáz éve, 1217-ben érkeztek a Szentföldre. Assisi Szent Ferenc 1219-ben a szultánnal is találkozott. Az évforduló kapcsán a kötet végignézi a ferencesek szentföldi történelmét, összegyűjti a főbb adatokat, és kiemeli a jelentősebb mozzanatokat. Napjaink eseményei ráirányítják a figyelmet a Szentföldön működő keresztény közösségekre – márpedig évszázadokon át a ferencesek jelentették itt a nyugati, latin kereszténységet, működésüket pápai felügyelet kísérte. Nyolcszáz éve helytállnak Nyugat és Kelet, vallások és kultúrák, nagyhatalmak és történelmi erők ütközőpontjában. A ferences rend szentföldi körzetét „Kusztódiának” nevezik, központja Jeruzsálemben a San Salvatore kolostor, amelynek tornya ma is a városkép meghatározó eleme. A kötetből nem hiányoznak a magyar vonatkozások sem: több magyar ferences útleírása ma is forrásnak számít.